Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Szent István intelmei a 21. századi magyarokhoz
2026. augusztus 20. 20:34
El kell mondanunk a gyermekeknek, hogy ki volt Szent István király, az alapító hős, aki (az akkor még kulturális és politikai értelemben is meglehetősen halovány körvonalakat öltő „Nyugat” helyett) a mediterrán oikumenével lépett kapcsolatba és a keresztény kultúrközösséghez csatolta vissza Pannóniát.
2026. augusztus 20. 20:34
„Miután Boldog IV. Károly király 1918-ban visszavonult az államügyek intézésétől, érezhetően új korszak kezdődött hazánk életében. Alkotmányos önazonosságunk abba a véres bohózatba fulladt, amit csak „huszadik századi történelmünkként” szoktunk emlegetni. A főhatalom jelét ezután közönséges senkik vették magukra: szerencselovagok, esküszegők, pártkatonák és bohócok. Csupa olyan ember, aki nyilvánvalóan méltatlan volt Szent István örökségére. Így pedig, az államélet csúcsának leomlásával a nemzetre hárult az a feladat, hogy életben tartsa a Szent István-i állameszmét, illetve, hogy a kezdettől egyre távolodó új nemzedékek számára továbbadja „a kezdet jelenlétét”. Természetesen ez a feladatunk ma is.
El kell mondanunk a gyermekeknek, hogy ki volt Szent István király, az alapító hős, aki (az akkor még kulturális és politikai értelemben is meglehetősen halovány körvonalakat öltő „Nyugat” helyett) a mediterrán oikumenével lépett kapcsolatba és a keresztény kultúrközösséghez csatolta vissza Pannóniát.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhez
El kell mondanunk, hogy mindenekelőtt szent volt, nem a szentség ártalmatlanított modern értelmében, hanem keresztény, isteni és emberi értelemben. Pontosan ezért Szent István a legnagyobb magyar kultúrhérosz, a senkihez sem hasonlítható alapító hős. Ezért akarjuk ma is az ő elveit követni.
*
Ezeket az elveket közvetíti számunkra az Intelmek (De institutione morum ad Emericum ducem) című könyv, amely rövidsége ellenére mindent tartalmaz, amit a magyar politikai közösség jövője érdekében szem előtt kell tartanunk.
(...)
Megfogalmazódik itt egy másik látszólagos paradoxon is: az idegenek elismerését csak úgy lehet kivívni, ha nem akarunk minden áron megfelelni nekik. Tehát nem kell a szokásaikhoz és uralmi kultúrájukhoz idomulnunk. „Mely görög kormányozta a latinokat görög módra, avagy mely latin kormányozta a görögöket latin módra? Semelyik.”
Ahelyett, hogy a külvilág tetszését keresnénk, egyetlen szempontot kell szem előtt tartanunk: nekünk Szent István király örökségéhez kell hűnek lennünk. Ő mondja: „kövesd szokásaimat, a tieid közt kimagasló így leszel”.
(...)
Bennünket nem sújt le, amikor 2026. augusztus 20-án azt tapasztaljuk, hogy honfitársaink jelentős része kizárólag a politikai jelenre és a pillanat uralására tud gondolni. Ezt a tényt komplexusok és önhittség nélkül egy új szellemi munkamegosztás részeként értelmezzük, amelyben a mi feladatunk lesz az, hogy metapolitikai síkon megragadjuk, továbbadjuk és aktualizáljuk Szent István örökségét. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a magyar politikai közösség ma is kizárólag a kezdet jegyében újulhat meg.”
Nyitókép: Pixabay
Radikálisan nem volt más, kevésbé szép vagy kevésbé impozáns, mint az elmúlt években
Ami szembetűnő különbség viszont, az a történetmesélés alatt elhangzó idézetek. (S most azon nem is lovagolnék, hogy Faludy György és Esterházy Péter is „megszólalt“.)
Mohos Gábor segédpüspök: Szent István nyitott volt az új lehetőségekre, ugyanakkor ragaszkodott a sajátos magyar értékekhez
Magyarország fővédőszentje ünnepén elmondott beszédében Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök arra figyelmeztetett, napjaink tapasztalata a modern civilizáció törékenységére világít rá, társadalom működése olyan összetetté vált, hogy teljesen egymásra vagyunk utalva.
MOCSKOS SZÁJÚ GYŰLÖLKÖDŐT TÜNTETTEK KI AUGUSZTUS 20. ALKALMÁBÓL
A magát "Vidéki prókátor" álnéven futtató Fülöp Botond kapta Magyar Péteréktől a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjét.
Erdő Péter Szent István-napi üzenete: Nagyon fontos, hogy egymásnak testvérei legyünk ebben a hazában és mindenütt a nagyvilágban
Belföld
A bíboros, esztergom-budapesti érsek a Facebookon közzétett videójában üzent a nemzetnek.
Magyar Péter is beszédet mondott az ünnepi tisztavatáson
A miniszterelnök szerint valakinek országot kell alapítania, valakinek szabadságot kell kivívnia, valakinek újjá kell építenie a hazát. „Ez most a mi feladatunk” – mondta szerényen a Kossuth-téren.
Összesen 38 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
2026. augusztus 22. 14:53 • Szerkesztve
Ne felejtsük el, hogy nem csak egy naiv fiú volt, hanem ott állt mögötte Géza fejedelem örökségeként a fegyveres köznép harcos rétege és a fekete magyarság az Abák vezetése alatt. A gézahű magyar arisztokrácia a saját politikáját folytatta általa, némi külső segítséggel. Olyan segítséggel, amely nem kötődött közvetlenül ahhoz a külhatalomhoz, ami valódi fenyegetés volt: A németek Római Birodalmához. Csak annak szegény, keresztény harcosaihoz, akik amolyan korai keresztesként jószerencsét próbálni érkeztek ide bajor toborzásra, támogatással, nem is annyira a pogányok, hanem a már akkor azoknál rosszabbnak tartott bizánciak (a bizánci hitű részfejedelmek, mint bizánci terjeszkedés) ellen harcolni. A korabeli források a magyarok térítése kapcsán keményebben ostorozzák a "langyos hitet", értsd: a bizánciakét mint a berekben áldozást! Ez pedig aktuálisan nekünk jó volt, hiszen Géza óta joggal tartottunk a két birodalom összefogásától, így viszont külön-külön rendezhettük az ügyeinket velük.
Válasz erre
0
0
2026. augusztus 22. 14:47 • Szerkesztve
A cikk amúgy mindenben téved. Szent István egy barbár, primitív, de életerős és harcias, ámde legalább annyira ellenséges Európát választott egy gazdag, ámde rothadó és gyenge, a magyarokat csak bomlasztani tudó, de eltörölni nem akaró Bizánc illúziójával szemben. Pannoniát pedig nem csatolta semmilyen kereszténységhez, mert a pogány magyar uralom alatt is jobbára keresztény maradt, nem véletlen, hogy a pannonszlávból származik a magyar keresztény terminológia java és az sem, hogy milyen szorosak a kulturális kapcsolatok a XI. században az Adria térségével. Mindezt tette egy keresztény törzsi elit ellenében, amely elit addigra szilárdan beágyazódott a fejlett bizánci világ perifériájába ámde a központosított monarchiával ellentétben partikularizmusban volt érdekelt. Szent István vallási, részben hatalmi alapon külső segítséget hívott az uralma kiterjesztéséhez az egész országra, hogy annak bázisán azt megvédhesse a nagyobb fenyegetéstől majd 1030-ban, mikor az meg is érkezett.
Válasz erre
0
1
2026. augusztus 22. 14:10 • Szerkesztve
Az egyetlen megszívlelendő szentistváni hagyomány az, hogy olyan könnyedén kell eldobjuk a kereszténységet magunktól, ha fennmaradásunkról van szó, ahogy ő tette őseink szent hitével. És mondjuk áttérni az iszlámra, hogy legyen kétmilliárd szövetségesünk a világban és ötvenmillió Nyugat-Európában a nyugati gyarmatosítás elleni szabadságharcban, a brüsszelita gyarmatosítók hátában, ha egy pillanatra úgy tűnne a kishitűeknek, hogy kisállamként, ellenségekkel körülvéve sarokba szorultunk. A szentistváni úton nincs sarokbaszorítás, csak szükséges radikalizmus. Szent István nem prófétánk nekünk, hanem okos vagy opportunista/machiavellista iránymutatónk! Büszkék lehetünk rá, de ne a döntései felszínes butaságait, hanem mély igazságait lássuk meg! A magyar értékesebb bármi régi hagyománynál! Az egész mocskos Európánál. Ha egy magyar élete megmenthető az összes nem magyar élete árán, akkor pillanatig nem szabad habozni és az egyetlen értéket kell választani. Nincs semmi, mi több lenne nálunk!
Válasz erre
1
2
Élő Éva
2026. augusztus 21. 14:52
Az ünnephez méltú, régóta hiányzó, lényeglátó írás. Köszönet érte.
Minden sorával egyet lehet érteni. A Szent Lélek egyesítő ereje legyen velünk mindenkor.
Válasz erre
3
1