Schilling Árpád lakóhelyén sorra pedofilokat találnak az óvodákban – erre ő min háborodik fel?

Nem kell mindjárt pszichiáterért kiáltani, amikor a 2018 óta Franciaországban élő Schilling Árpád az ő veretes írásművében (egy nyári vasárnapon, sziesztaidőben, Provence szomszédságában) képes három soron belül egyfelől Szájer Józsefet vádolni történelemhamisítással, másfelől a maga részéről

bár az is igaz, hogy a rendező úr egynémely állításait – így például azt, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének jelentése szerint is érdemben javuló helyzetű romák jogait az elmúlt 16 évben „semmibe” vette az „ÖNKÉNYURALOM”, vagy hogy Orbán Viktor „meggyűlöléséhez” már az is bőven elég lett volna, hogy egyszer „lebohócozta” Hadházy Ákost – talán tényleg rábízhatjuk a krónikus Orbán-fóbiás szindrómában jártas szakemberekre. Csakúgy, mint azt, hogy hány Magyarországon élő értelmiségi, köztük még egyetemi docens is állítja:

(Valóban speciális szakértelem kellene annak megfejtéséhez, hogy amennyiben egy többet tűrni köteles közszereplő egyszeri lebohócozása gyűlöletessé teszi az embert, mitől vágyik rajongás tárgyává az, aki magánembereket és újságírókat bohócoz le tömegével.)

Nem kizárt azonban, hogy Schilling Árpád egyszerűen csapnivaló optikushoz jár: szemüvege ellenére távolra, a Magyarországi helyzetre csak igen homályosan lát rá, közelre azonban egyenesen vak. Mivel mással magyarázhatnánk, hogy míg Novák Katalinban egy „pedofilmentegetőt” vél felfedezni, sehol egyetlen kósza mondatot sem szentel annak, ami mostanság a választott hazájában történik.

plusz az USA-ból is figyelmeztetéseket küldtek a francia rendőrséghez a férfi (egy francia családapa) gyanús online tevékenységei miatt, a hatóságok azonban hagyták őt szabadon grasszálni. A gyilkosság és az azt követő felzúdulás hatására most a franciaországi ügyészségeknek július 14-éig felül kell vizsgálniuk a bíróságoknál folyamatban lévő valamennyi, nemi erőszakkal kapcsolatos ügyet, amely gyerekeket érint – ezek száma hetvenezer.

(hárompercenként egy, iskolai osztályonként három), ám a vérfertőzések esetében az agresszoroknak mindössze egyetlen százalékát ítélik el, de a szexuális erőszak esetében sem magasabb ez az arány 3 százaléknál.

A párizsi gyerekeknek nagy szerencséje, hogy ott egy januári oknyomozó műsor nyomán végre kirobbant egy botrány:

Ezeket a munkavállalókat arrafelé Párizs városa foglalkoztatja óvodákban és iskolákban – ezért különösen is felmerül a baloldali városvezetés (és konkrétan a 2014 és 2026 közötti főpolgármester, a Karácsony Gergellyel szorosan együttműködő Anne Hidalgo) felelőssége, tekintve, hogy

és befutottak riasztások kockázatos helyzetekről – hogy aztán tíz év elteltével már százával legyenek folyamatban vizsgálatok, úgy, hogy a főpolgármester asszony mindeközben soha nem fogadta az áldozatok családtagjait, és nem volt hajlandó nyilvánosan napirendre venni az ügyet. Ma elismeri, hogy „történtek hibák” – úgy tűnik, az évek során gyakorlatilag boldog-boldogtalant felvettek animátornak. Az említett oknyomozó műsorban a beépített emberként munkára jelentkező, semmiféle pedagógiai tapasztalattal nem rendelkező fiatal ukrán nőtől is csak azt akarják tudni, mikor tud munkába állni a 15 eurós bruttó órabérért, de semmit nem kérdeznek tőle a gyerekekre vonatkozóan –

Azóta kiderült: 2025 áprilisában például egy olyan 44 éves férfi állhatott munkába először egy általános iskolában, majd egy óvodában, aki miatt saját fia 2024 márciusában a hatóságokhoz fordult a négyéves korától tízéves koráig elszenvedett vérfertőző jellegű abúzus miatt, és akit a rendőrség mellesleg kábítószerrel való visszaélés miatt is ismert, csak ezek az információk valahogy elsikkadtak a rendszerben.

(A Kamerunban született férfi mindent tagad; közben ugyanabból az óvodából egy másik, brazil animátor ellen is vizsgálat folyik, így összesen legalább húsz gyerek érintett.) Máshol a bántalmazó a saját kolléganőit is zaklatta, de nekik se vált gyanússá, hogy a férfi időnként túl sokáig marad a gyerekekkel a mosdóban.

A fővárosi botrány után – amely eddig 84 óvodát, huszonegynéhány iskolát és tíz bölcsődét érint – most más országrészekből is csordogálni kezdtek a hírek: a napközis visszaélések áldozatainak egyesületéhez eddig 533 bejelentés érkezett; Bordeaux-ban vizsgálatok vannak folyamatban többek között egy óvodai asszisztens ügyében, aki tavaly egy csendespihenő alatt nemi erőszakot követett el egy kislánnyal szemben;

Innen nézve különösen beszédes, hogy írásának végén Schilling Árpád Orbán Viktorhoz szólva – akinek kormányzása végén a Telex tényellenőrzése szerint is 663 pedofil ült börtönben, ami a statisztika szerint nyolcszorosa a 2010-es számnak – felkiált: „Viktor, (…) takarodj! Ez volt az a program, amire szavaztunk”. Le az Orbánnal – saját bevallása szerint tehát kifejezetten erre szavazott a rendező úr és a vele egyetértők serege, ez a „leghőbb” vágyuk, és még véletlenül sem a gyermekvédelem tökéletesítése, illetve Magyarország felvirágzása. Amit letagadni sem tudna annak fényében, hogy 2026 júliusának elején, franciaországi lakóhelyén a hétvégi sziesztaidőben

Ezzel együtt, ha már ott él Macron országában, a friss Eurobarométer felmérések egybehangzó adatai szerint Európa-szerte kiugróan reményvesztett és szorongó, a gazdaságuk helyzetét is extra borúsnak látó franciák között, igazán megajándékozhatna minket valami hozzáadott értéket is tartalmazó helyszíni riporttal.

vajon ha visszapörgethetnék az idő kerekét, szeretnének-e maguknak Macron és Hidalgo helyett inkább egy migrációkorlátozós, gyermekvédelmi törvényes Orbánt, vagy nem, olyat soha, semmiképp.

***

(Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd)