Megszólalt a volt alkotmánybíró: Magyar Péter fenyegetése büntetőjogi kategória lehet

A KözTér nevű csatornának adott interjújában Pokol Béla volt alkotmánybíró elemezte az Alaptörvény tizenhetedik módosítása körül kialakult helyzetet, amelyet sokan alkotmányos puccsként értékelnek. Pokol Béla szerint Magyar Péter miniszterelnök üzenete, miszerint Sulyok Tamás köztársasági elnöknek öt napon belül alá kell írnia a módosítást, különben megfosztási eljárás indul ellene, rendkívül veszélyes. Kifejtette, hogy az államfőnek az alkotmány két lehetőséget ad: vagy aláírja a törvényt, vagy az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul előzetes normakontrollért. A miniszterelnöki megnyilvánulásból szerinte hiányzott az a kitétel, hogy mi történik, ha az államfő az AB-hez küldi a javaslatot.

mondta Pokol.

Az alkotmányjogász odáig ment, hogy felvetette a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 254. §-ának, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának a lehetőségét. Említette a törvényi tényállást, amely szerinte súlyos, akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. Ugyanakkor hozzátette, valószínűbbnek tartja, hogy a miniszterelnök csak pontatlanul fogalmazott. „Szerintem pongyolán fejezte ki magát. Nem hiszem, hogy végzett jogászként ne tudná: hiába ő a miniszterelnök, az államfőtől nem vehet el egy alkotmányban biztosított jogot, és nem szankcionálhatja azért, ha él vele és öt napon belül nem írja alá” – vélekedett.

Az alaptörvény-módosítást több okból is alkotmánysértőnek tartja, elsősorban a visszaható hatálya miatt, amellyel hivatalban lévő alkotmánybírák és maga a köztársasági elnök mandátumát is megrövidítenék. Az elnök leváltására felhozott indokokat, például hogy nem emelte fel a szavát a Nemzeti Bank vagy a gyermekvédelem ügyében, abszurdnak nevezte, mivel szerinte az államfőnek nincs is hatásköre ezekben az ügyekben beleszólni.

A volt alkotmánybíró úgy vélte, a Tisza-kormány valójában nem is akarja végigvinni a megfosztási eljárást, mert bár a parlamentben megvan a kétharmaduk a megindításhoz, a végső szót az Alkotmánybíróság mondaná ki, ahol tíz bíró szavazata kellene a leváltáshoz. „Röviden: ezért nem akarják végigjátszani a megfosztási eljárást – a megindításhoz elég a kétharmad, de a befejezés az Alkotmánybíróságon múlik, ott pedig nincs kétharmaduk” – mondta.

Pokol Béla szerint

Egy ilyen helyzetben indított eljárás szerinte egyértelműen bűncselekmény lenne. „És ha emiatt megfosztanának, az egy alkotmányos puccs, az bűncselekmény lenne. A Btk. 254. §-ára utalok, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására – fenyegetéssel is” – zárta gondolatait.

Nyitókép: MTI