Az elmúlt tizenhat évben annyira állandósult a diktatúrázás, a jogállamiságért meg a fékekért és ellensúlyokért való – leginkább alaptalan – hüppögés, hogy sokan immunissá váltak rá. Ami baj.
„Az ellenállási jog (ius resistendi) a magyar történeti alkotmány egyik sarokköve, a rendi szabadságjogok biztosítéka volt. Így léphettek fel a rendek a törvénysértő, ámokfutó vagy éppen elmebetegnek bizonyuló uralkodóval szemben. Az ellenállási jogot először II. András királyunk 1222-es Aranybullájának 31. cikkelye (az úgynevezett ellenállási záradék) foglalta írásba. Kimondta, hogy ha a király vagy utódai megszegnék az oklevélben rögzített szabadságjogokat, akkor az ország egyházi és világi méltóságai, valamint nemesei fegyveresen vagy más módon is ellenszegülhetnek. És e fellépés nem minősült hűtlenségnek. Az Aranybulla 1231-es megújításakor a fegyveresi ellenállás jogát egyházi átokra (kiközösítésre) cserélték, amelyet az esztergomi érsek mondhatott ki a királyra. Mára sajnos ez úgy korcsosult, hogy az egyház vezetése nem az államot szétverő és idegen kézre játszó, őrült uralkodót átkozza ki, hanem azt a plébánost – mondjuk Osztie Zoltánt –, aki az őrült ellen szót emel. Közben pedig az egyház szóvivője az őrült győzelmét ünnepli…
Buda 1686-os visszafoglalása után I. Lipót rákényszerítette a magyar rendeket az ellenállási jog feladására. Naná, soros megszállóink nem csípik, ha rebelliskedünk. Ami az ő szempontjukból érthető – a miénkből nézve aligha. (Fura, hogy valaki „Magyar” névvel brüsszeli zsoldba szegődik.) Ebből lett aztán a Deák-féle passzív rezisztencia. S ebből kellene ma is kifőznünk valamit. Megkérdeztem a mesterséges intelligenciát, milyen ötletei vannak a békés, passzív ellenállásra. Javaslatai között szerepel az általam is szajkózott stratégiai pereskedés (vitatott intézkedések hazai és nemzetközi bíróságokon való megtámadása), a rezsimhez köthető cégek, médiumok és bizonyos politikai események bojkottja. (Utóbbit máris meglépte a Fidesz a következő, illegitim államfő és alkotmánybírók megválasztásától való távolmaradással.) Továbbá fölvetette az alulról (nem fölülről!) szerveződő kulturális, oktatási és szociális hálózatok megerősítését is. Ezek 2002-es, leánykori neve: polgári körök.
»Minél többen és minél bátrabban emeljük fel a hangunkat, annál hamarabb ér véget a mai ámokfutás, és visszatérhetünk a Tisza Párt uralma miatt megszakadt békés, biztonságos és szabad magyar élethez.« Ámen!”
Ezt is ajánljuk a témában
Az új politikai rendszert elutasítjuk, az elmozdított tisztségviselők megválasztásában pedig nem veszünk részt – mondta Orbán Viktor kormányfő a Fidesz-székház előtt Budapesten szerdán. A miniszterelnök a Mandiner kérdésére az amerikai útjáról beszélt.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Közhang néven indít állandó platformot a Tisza Párt, amely Radnai Márk szerint a társadalmi párbeszédet, a részvételt és a közös döntéshozatalt helyezné a középpontba.
Legyen szó a szocialista-liberális koalíciókról, a Fideszről, vagy a frissen hivatalba lépett Tisza-kabinet eddigi ténykedéséről.
Havasi Bertalan szerint az esemény a miniszterelnök politikai őrjöngéséről szólt.
Havasi Bertalan azt írta: ezzel a lépéssel az eljáró ügyészi szerv nyíltan szembemegy a Legfőbb Ügyészség minapi határozatával, amely törvénytelennek nevezte a lefoglalást.
Pedig az Országgyűlésnek saját közvetítési infrastruktúrája van.
Gulyás Márton – Istennek hála, sikeres – szívműtétjével nagyot fordult az egészségüggyel kapcsolatos narratíva is. Kohán Mátyás írása.
Az MTK büntetőt hibázva játszott 1–1-es döntetlent Újpesten, míg a Nyíregyháza a 91. percben szerzett góllal 2–1-re legyőzte a Kisvárdát az NB I negyedik fordulójában.
