Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Sonnevend Pál, az ELTE jogi karának korábbi dékánja, tanszékvezető egyetemi tanára minden bizonnyal alkalmasabb az alkotmány őrének szerepére, mint az elmúlt 30 évben szinte kizárólag politikusként dolgozó elődje.

„Úgy ment, ahogy jött. Hende Csaba alig több mint egyéves alkotmánybírói működése nem sok nyomot hagyott a testület munkáján. Alkotmánybíróvá választását pedig egy személyére szabott 2024-es törvénymódosításnak köszönhette; a korábbi kétharmad kivette az alkotmánybírósági törvényből azt a részt, amely az AB-tagsághoz szükséges 20 évi, jogi területen szerzett szakmai gyakorlatot olyan munkakörhöz kötötte, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség. Hendének ugyan van jogi diplomája, de korábbi ügyvédi praxisán kívül csupa olyan munkakörben dolgozott – politikai államtitkár, parlamenti képviselő, miniszter –, amelyhez nem szükséges a jogász végzettség.
A 2024-es törvénymódosítást az tette különösen pikánssá, hogy Hende abban az időben a parlament törvényalkotásért felelős alelnöke volt – így szinte kizárt, hogy ne tudott volna a fél évvel későbbi alkotmánybíróvá választását megkönnyítő változtatásról.
Alkotmánybírói mandátumának vége ugyancsak egy politikai célhoz kötött – bár nem Hende személyére szabott – változtatásnak köszönhető: a Tisza által elfogadott 17. alaptörvény-módosítás miatt AB-tagsága július 19-én megszűnt, mivel a 12 éves képviselői mandátumkorlátozás rá is vonatkozik, amennyiben az alkotmánybírói poszt betöltésének előfeltétele, hogy az országgyűlési választásokon indulhasson. A parlament hétfőn már az utódját is megválasztotta:

Sonnevend Pál, az ELTE jogi karának korábbi dékánja, tanszékvezető egyetemi tanára minden bizonnyal alkalmasabb az alkotmány őrének szerepére, mint az elmúlt 30 évben szinte kizárólag politikusként dolgozó elődje.”
(Nyitókép: MTI)
