Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

,blfd

„Úgy ment, ahogy jött. Hende Csaba alig több mint egyéves alkotmánybírói működése nem sok nyomot hagyott a testület munkáján. Alkotmánybíróvá választását pedig egy személyére szabott 2024-es törvénymódosításnak köszönhette; a korábbi kétharmad kivette az alkotmánybírósági törvényből azt a részt, amely az AB-tagsághoz szükséges 20 évi, jogi területen szerzett szakmai gyakorlatot olyan munkakörhöz kötötte, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség. Hendének ugyan van jogi diplomája, de korábbi ügyvédi praxisán kívül csupa olyan munkakörben dolgozott – politikai államtitkár, parlamenti képviselő, miniszter –, amelyhez nem szükséges a jogász végzettség.
A 2024-es törvénymódosítást az tette különösen pikánssá, hogy Hende abban az időben a parlament törvényalkotásért felelős alelnöke volt – így szinte kizárt, hogy ne tudott volna a fél évvel későbbi alkotmánybíróvá választását megkönnyítő változtatásról.
Alkotmánybírói mandátumának vége ugyancsak egy politikai célhoz kötött – bár nem Hende személyére szabott – változtatásnak köszönhető: a Tisza által elfogadott 17. alaptörvény-módosítás miatt AB-tagsága július 19-én megszűnt, mivel a 12 éves képviselői mandátumkorlátozás rá is vonatkozik, amennyiben az alkotmánybírói poszt betöltésének előfeltétele, hogy az országgyűlési választásokon indulhasson. A parlament hétfőn már az utódját is megválasztotta:

Sonnevend Pál, az ELTE jogi karának korábbi dékánja, tanszékvezető egyetemi tanára minden bizonnyal alkalmasabb az alkotmány őrének szerepére, mint az elmúlt 30 évben szinte kizárólag politikusként dolgozó elődje.”
(Nyitókép: MTI)
