Magyarországi turistautakat is érinthet az Ausztriából érkezett azbesztszennyezés

Jelzett turistautakra, így a Kéktúra egyes szakaszaira is kerülhetett azbeszttel szennyezett kőzúzalék a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) tájékoztatása szerint. A szövetség a túrázók biztonsága érdekében folyamatosan tájékozódik a potenciálisan szennyezett helyszínekről, amelyeket egy rendszeresen frissülő online térképen is elérhetővé tett – olvasható az MTSZ honlapján. A tájékoztatásban felidézték:

 Az ausztriai kőbányákból származó, az egészségre rendkívül veszélyes építőanyagot jellemzően útépítésekhez használták fel: került belőle magánutakra, közterületekre, parkolókba, erdészeti utakra is, így felmerült a gyanú, hogy turistautakra is – tették hozzá. Kiemelték: a szabványosan jelzett turistaút-hálózatot országszerte menedzselő, arról kormányrendelet alapján nyilvántartást vezető Magyar Természetjáró Szövetség a túrázók egészsége érdekében megkezdte az azbesztszennyezésben potenciálisan érintett utak feltérképezését. Mint írták, első körben az állami erdőgazdaságokat és a nemzeti park-igazgatóságokat kérdezte meg a szövetség, hogy van-e tudomásuk olyan jelzett turistautakról, vagy a kirándulók által rendszeresen használt egyéb utakról, amelyekre azbeszttartalmú kőzúzalék kerülhetett.

A beérkezett válaszok alapján eddig a Szombathelyi Erdészet Zrt. és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság jelezte, hogy a területükön igazoltan vagy feltételezhetően vannak azbeszttel szennyezett turistautak,

A tájékoztatás szerint a beérkezett adatokat a Magyar Természetjáró Szövetség térinformatikai rendszerében dolgozták fel, hogy a problémás útszakaszokat egy online turistatérképen, könnyen áttekinthető formában jeleníthessék meg. A térképet a beérkező új információk alapján folyamatosan frissíteni fogják, hogy indulás előtt a túrázók megnézhessék, hol kell számítaniuk azbeszttartalmú útburkolatra. Az MTSZ igyekszik adatokat gyűjteni további forrásokból is – vízügyi igazgatóság, Magyar Közút Zrt., kormányhivatal –, ez azonban lassú folyamat, mert a potenciálisan azbeszttartalmú kőzúzalékkal borított utak létesítőinek és kezelőinek köre rendkívül széles – írták.

Azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt időszakban az azbeszttel igazoltan vagy feltételezhetően szennyezett útszakaszon túrázók számára ez milyen kockázatot jelenthet, a cikk idézi Simon Gergelyt, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértőjét, aki elmondta: önmagában az, hogy valaki egyszer átsétál egy, akár több száz méter hosszúságú szennyezett útszakaszon, nagy valószínűséggel nem jelent számára számottevő egészségügyi kockázatot.

– hívta fel a figyelmet a szakértő, kiemelve: ha a túra után lesz poros a ruházat vagy a cipő, azokat lehetőleg a lakáson kívül érdemes megtisztítani. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy szennyezett por tapadt rájuk, érdemes FFP2 vagy FFP3 szűrőosztályú maszkot viselni a tisztításuk során – tette hozzá. Mivel az azbeszt nehéz, tehát a talajszint közelében halmozódik fel, a gyermekek és a kutyák különösen veszélyeztetettek – szögezte le Simon Gergely.

A szennyezéssel érintett területek kezelői első körben figyelmeztető táblák kihelyezésével, szükség esetén ideiglenes lezárásokkal, sebességkorlátozással és egyéb forgalomcsillapító intézkedésekkel igyekeznek csökkenteni a porfelverődés kockázatát, a probléma végleges elhárítása azonban évekbe telhet – írták. Amennyiben egy turistautat igazoltan érint az azbesztszennyezés, és van rá lehetőség, a túrázók biztonsága érdekében az MTSZ fontolóra veszi a turistaútvonal nyomvonalának az ideiglenes vagy akár végleges módosítását – emelték ki, hangsúlyozva: az erről szóló döntéseket minden esetben az érintett terület tulajdonosával, kezelőjével egyeztetve fogja a szervezet meghozni, az esetleges korlátozásokról, változásokról pedig a hivatalos felületeinken is tájékoztatni fogják majd a természetjárókat.

(MTI)

Nyitókép forrása: Filep István / MTI

***