
Ruff Bálint: Nem vagyok elszámoltató, nem is fogok elszámoltatni
„A legkeményebb szabályok lesznek, amit Magyarország valaha látott” – jelentette ki bizottsági meghallgatásán a Miniszterelnökség miniszterjelöltje.

Kedden folytatódnak a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásai: tíz órától Ruff Bálint Miniszterelnök-jelöltet hallgatták meg a Parlamentben. Első körben a miniszterjelölt bemutatta Csontos Bencét, aki a szakpolitikai államtitkára lesz a Miniszterelnökségen.
Ruff első körben arról beszélt, hogy 3,4 millió akaratot fog képviselni a jövőben, majd kitért arra, hogy ’90-ben és 2010-ben is adott volt a lehetőség, hogy megtörténjen a rendszerváltás, ám szerinte ezzel nem éltek akkor. Ruff kiemelte, ’90-ben összeomlott a Szovjetunió, „ölünkbe hullott a szabadság”, hazánk óriási lehetőséget kapott, hogy nyugati ország legyen, ám sok hibát követett el akkor. Ezek közül többek között kiemelte az elszámoltatás elmaradását, valamit, hogy a gazdasági helyzetet sem rendezték akkor.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról

A Gyurcsány-Bajnai-korszak kapcsán Ruff Bálint miniszterjelölt „trükkök százairól” beszélt,
és kiemelte, hogy 2010-ben a Fidesznek lett volna lehetősége rendszert váltani, hiszen erre 2/3-os felhatalmazást kapott, ám nem élt szerinte az új ország teremtésének lehetőségével. Változtatást helyett Ruff meglátása szerint talán a legrosszabb 16 év következett. „Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor az elmúlt húsz évünket tönkretették, legszegényebb, legkorruptabb ország lettünk” – emelte ki, hozzátéve, hogy a négy 2/3-ad után szerinte nem sikerült rendbe tenni az oktatást és az egészségügyet sem.
Majd a miniszterjelölti meghallgatásának legnagyobb részében aprólékosan részletezte a hétfői „tárlatvezetést” a Karmelitában. Jártak továbbá a Kabinetirodában és Belügyminisztériumban is Magyar Péterrel, Orbán Anitával, Velkey Györggyel, és Pósfai Gáborral. A látogatás kapcsán kijelentette: „ilyen luxust, kivagyiságot én még nem láttam”. Szólt a tömörmárványasztalról, a fullpanorámáról: „megdöbbentő, hogy miközben az ország szétesett, nem volt gazdasági növekedés, fullpanorámával néztek le a pórnépre” – fogalmazott.
Hosszasan részletezte az említett épületek berendezését, és kiemelte, hogy a Belügyminisztérium épülete 100 milliárd forintba került, azé a minisztériumé, amihez a szociális, egészségügyi, és oktatási ágazat került. Kiemelte, hogy a korábbi kormányzat olyan termekben beszélte meg a szociális szféra teljes bérkeretét, ahol egy négyzetméter szőnyeg többe kerül.
A továbbiakban kitért arra, hogy a Tisza Párt az említett „elrugaszkodott urizáló luxus” és „féktelen gyűlölet”, leállítására kapta meg „a soha nem látott 2/3-ot”. Mint fogalmazott: „ez a három minisztérium volt a központ” az előző kormány alatt,
„egy halálcsillag, amivel lehet vezérelni ezt a politikát, amivel mérgezték ezt az országot".
Mint mondta, az ő minisztériuma „nem lesz ilyen”, ígérte, hogy:
- visszaállítják a jogállamot,
- nem lehet embereket véleményük miatt megkülönböztetni,
- gyermekvédelem kulcsfontosságú lesz,
- a közpénz az közpénz
- a propagandának nincs helye az államban
- a szolgálat fogja őket vezérelni
- hatalmi ágakat visszaállítják
- továbbá az vezérli őket, hogy a politikus nem mindenható.
Ismét megerősítette:
minisztériuma a rendszerváltás motorja lesz és a „valaha volt legnagyobb átvilágítást” ígérte.
Kiemelte azt is, hogy a titkosszolgálat visszakerül, ahová való, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal is: először a Pénzügyminisztérium veszi át, majd önálló intézmény lesz.
Kiemelte, minisztériuma „politikai elemző szerv” lesz, nem fognak ők törvényeket előterjeszteni, hanem a minielnök munkáját segítik majd, hogy a Tisza Párt tartsa azt irányt, amit ígért.
„Nem vagyok elszámoltató, nem is fogok elszámoltatni”
– jelentette ki, majd kiemelte, az ő feladata, hogy biztosítsa, hogy egy másik hatalmi ág tegye a dolgát a kérdésben.
A Miniszterelnökség szervezetéről szólva kiemelte: stratégiai, szakpolitikai és kommunikációs államtitkársággal fog működni.
Szólt arról, hogy törvénybe fogják iktatni, hogy a magyar állam gyűlöletet, lejáratást, más ember megalázását nem terjesztheti.
Azt is mondta, nem a Miniszterelnökség fogja kidolgozni a Vagyonvisszaszerzési Hivatal kereteit, hanem 141 képviselő, ennek kapcsán még kijelentette:
„a legdurvább jogállami keretek között lesz felállítva ez a hivatal, június 1-től munkába is áll”.
A tervezett antikorrupciós lépéseik kapcsán rögzítette:
„a legkeményebb szabályok lesznek, amit Magyarország valaha látott”,
és ezeket a lehető leghamarabb fogják meghozni. Az előző kormány kapcsán kiemelte: „20 ezer milliárd forintot vettek el a közösből, remélem, hogy a másik hatalmi ág ezt visszaszerzi”.
Beszélt továbbá mértékletességről, hazaszeretetről és kötelességtudatról, és hogy azon fognak dolgozni, hogy a rengeteg bűnt, amit elkövettek, megpróbálják helyrehozni, ez a munka szerinte
„inkább 20 év lesz, mint tíz”.
A meghallgatás alatt Ruff több alkalommal is éles vitába keveredett többek között Tuzson Bencével és Juhász Hajnalkával, a KDNP frakcióvezető-helyettesével. A meghallgatáson többször közbeszóló Tuzsont több alkalommal is leintette, mondván, a politikus még a gyász bizonyos fázisánál tart. Juhász Hajnalkával pedig az Ukrajnában élő magyar kisebbség ügyében keveredtek vitába. Ruff azt kifogásolta, hogy a háború alatt Orbán Viktor egyszer sem látogatott el az ott élő magyar kisebbséghez, Juhász pedig kiemelte: rengeteget dolgoztak az ottani magyarok érdekében, és a munka szerinte a szakértői szinten kezdődik.
A miniszterjelölti meghallgatáson Ruff hangsúlyozta a szeretetet és a sebgyógyítást, ennek ellenére a bemutatkozását nem épp a szeretet vezérelte, olyan mondatok hangoztak el, hogy „minél jobban vannak a traumában, annál jobban örülök”, tudniillik a választást vesztett politikusok.
Szólt továbbá 2008-ról is, amikor visszavonult a közélettől azután, hogy az SZDSZ – mint fogalmazott, elkövette azt a hibát, hogy támogatta Bajnai szakértői kormányát. Szerinte akkor előrehozott választást kellett volna tartani.
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala kapcsán elmondta: a végső szót az Országgyűlés fogja meghozni. Szerinte az akták 10 százalékát őrzik csupán jelenleg a szolgálatok, arra hivatkozva, nemzetbiztonságot érintené nyilvánosságra hozataluk. Ruff rögzítette: nem politikusok fogják kivizsgálni az ügynökaktákat, hanem szakértők, és azt is előrevetítette, hogy „nagyon meg fogunk lepődni”.
Ukrajna kapcsán kérdésre válaszolva elmondta, nem támogatják az ország gyorsított tagságát, és ügydöntő népszavazást ígért a kérdésben.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi







