Magyar Péter lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt

A Tisza elnöke a választási győzelme után több állami vezető lemondását követelte.



Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a miniszterelnöki mandátumot két ciklusban korlátozó jogalkotás közvetlenül korlátozza a választói akarat szabad érvényesülését.

A Magyar Péter által felvetett,
a miniszterelnöki mandátumot két ciklusban korlátozó alkotmánymódosítás több szempontból is súlyosan aggályos, különösen a népszuverenitás és a demokratikus hatalomgyakorlás elvei alapján
– mondta ifjabb Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, mindez első körben felveti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma elvének sérelmét. – Az alaptörvény rögzíti, hogy a közhatalom forrása a nép, és a nép a hatalmát választott képviselői útján gyakorolja. Ezzel összhangban az alaptörvény kimondja, hogy a választásnak biztosítania kell a választók akaratának szabad kifejezését. Ebből következően

minden olyan jogalkotói beavatkozás, amely előre meghatározza, hogy egy konkrét politikai szereplő, jelen esetben Orbán Viktor a jövőben nem választható miniszterelnökké, közvetlenül korlátozza a választói akarat szabad érvényesülését
– magyarázta az alkotmányjogász.

Kiemelte, hogy a múlt vasárnapi országgyűlési választáson 2,3 millió választópolgár szavazott a Fideszre és politikai értelemben ezzel együtt Orbán Viktor személyére is.
Bár jogilag a választók pártlistákra és egyéni jelöltekre voksolnak, a magyar alkotmányos gyakorlatban a választás de facto miniszterelnök-választási funkcióval is bír. Ennek fényében még akkor is, ha ez a politikai erő a választáson alulmaradt, a több mint 2,3 millió szavazat olyan jelentős társadalmi támogatottságot tükröz, amely nem hagyható figyelmen kívül. Egy ilyen alkotmánymódosítás tehát ténylegesen ezen választói kör politikai akaratának kizárását jelentené a jövőbeni hatalomgyakorlásból – hangsúlyozta ifjabb Lomnici Zoltán.
Szerinte nemzetközi és európai jogi szempontból is az a következtetés vonható le, hogy
egy ilyen alkotmánymódosítás nem pusztán belső alkotmányos kérdés, hanem a szabad és tisztességes választások lényeges tartalmát érintő beavatkozás lenne. Ez különösen azért aggályos, mert több mint 2,3 millió választópolgár politikai akaratának korlátozását eredményezné, így nemcsak a hazánk alaptörvényében rögzített népszuverenitás elvével, hanem az Emberi jogok európai egyezménye és az uniós jog által megkövetelt demokratikus minimumokkal is nehezen lenne össze egyeztethető.
Ifjabb Lomnici Zoltán arra is kitért, hogy a parlamentáris demokráciák összehasonlító vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható: a miniszterelnöki ciklusok számának kifejezett jogi korlátozása nem tekinthető bevett nemzetközi gyakorlatnak. Ennek alkotmányos oka, hogy a parlamentáris rendszerekben a végrehajtó hatalom legitimitása nem időbeli korláthoz, hanem a parlamenti bizalomhoz kötődik.

A kormányfő addig maradhat hivatalban, amíg a törvényhozás többsége támogatja. Ezzel szemben a cikluskorlátozás intézménye tipikusan elnöki rendszerekhez kapcsolódik, klasszikus példa az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának XXII. kiegészítése, amely két ciklusban maximálja az elnöki mandátumot, azonban ez egy szövetségi elnöki rendszer, nem parlamentáris demokrácia – tette hozzá.
Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet, hogy a parlamentáris államokban, így az Egyesült Királyságban vagy Németországban nem létezik jogi korlát a miniszterelnöki ciklusok számára.
A kormányfő megbízatása kizárólag politikai feltételektől függ, tehát a választási eredményektől, a parlamenti többségtől és a párton belüli erőviszonyoktól.
Ennek megfelelően a gyakorlatban előfordulhat több egymást követő ciklus: Margaret Thatcher három cikluson át volt brit miniszterelnök, míg Angela Merkel négy cikluson keresztül töltötte be a német kancellári tisztséget – tette hozzá.
Nyitókép: Facebook