Riasztó adatok: kritikus szintre nőtt a vízhiány Magyarországon

Gyorsuló felmelegedést jeleznek előre a Kárpát-medencében az MCC Klímapolitikai Intézet friss modellezései. Az eredményekről Kovács Erik beszélt, aki szerint a térségben a változások üteme meghaladja a korábbi várakozásokat.

A számítások alapján Magyarországon az iparosodás előtti szinthez képest már 1,7 Celsius-fokos melegedés következett be. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, az évszázad közepére globálisan mintegy 2 fokos emelkedés várható, miközben a Kárpát-medencében ez 3,3–3,6 Celsius-fok is lehet. Ez a régiót Európán belül a mediterrán térség után a második leginkább érintett területté teheti, globálisan pedig a 4–5. helyre kerülhet a kitettség szempontjából.

A felmelegedés hatására nő a szélsőséges időjárási események gyakorisága is. 

A csapadékeloszlás is jelentősen átalakul. A téli hónapokban több csapadék hullik, nyáron viszont kevesebb és kiszámíthatatlanabb módon érkezik. Az elmúlt években jelentős nedvességhiány alakult ki: országos szinten a talajokból mintegy két Duna éves vízhozamának megfelelő vízmennyiség hiányzik, az Alföldön pedig ez a hiány nagyjából két Tisza vízhozamának felel meg.

Az elmúlt 30 évből 23 aszályos volt Magyarországon. Bár télen nőtt a lehulló csapadék mennyisége, ez gyakran nem hó formájában érkezik, így kevésbé tudja feltölteni a talaj vízkészleteit. A modellek szerint a jövőben is lesz csapadék, azonban az rövid idő alatt, intenzív formában hullik le. A magasabb hőmérséklet miatt erősödő párolgás következtében a lehulló víz jelentős része nem hasznosul, hanem visszakerül a légkörbe.

A szakértők szerint a kialakuló helyzet kezelésében kulcsszerepe lehet a víz visszatartásának. Az árhullámok idején a víz egy részét el kell vezetni csatornákba, holtágakba és mezőgazdasági területekre, hogy javuljon a talaj vízellátottsága.

Nyitókép forrása: Nelson ALMEIDA / AFP