Orbán Viktor: Szolgálatként és nem karrierként kell tekinteni a politikára

„Nem szektát szervezünk és nem egyházat, hanem politikai közösséget” – mondta Orbán Viktor a Beköltözve Hajdú Péterhez című műsorban. Ezúttal Hajdú Péter költözött be a kormányfő felcsúti otthonába, vagy ahogy a műsorvezető fogalmazott „a luxusvályogházba”. 

„Nem azt a kemény beleálló politikust, hanem egy másik Orbán Viktort láttam” – jegyezte meg az elhíresült Gyurcsány-Orbán-vitáról Hajdú Péter. A miniszterelnök az akkori kampányt is nyerhetetlennek ítélte, tudta, hogy semmilyen vitával sem tudja megfordítani az állást. 

Ezt ugyanakkor nem lehetett kimondani, noha minden racionális tény azt mutatta, nem lehet akkor megnyerni a választást 2006-ban.

– mutatott rá Orbán Viktor. Kiemelte, a komcsik pénz ígértek, ő meg munkát, e mellett most is kitart, mivel a pénzt meg kell termelni, csak az emberek tudják megtermelni. A Fidesz politikája azért működik, mert azt vallja, először a munka és utána a pénz.

A miniszterelnök felidézte, édesanyjától tanulta azt az elvet, hogy „mindent megoldunk”, ami a 2010-ben átvett ország rendbetételéhez alapvető útmutatásként szolgált és hitet adott. Bajnai Gordon bevitte az országot az IMF-be és az volt a fő kérdés, hogy mások mondják meg, hogyan kormányozzon a Fidesz, vagy nemzeti alapon magunk dönthessünk. Gyorsan világossá is vált, hogy Orbán Viktor terveihez nem járul hozzá a Valutaalap.

Segély helyett munkát!

Orbán Viktor kiemelte, Matolcsy György nélkül nem ment volna a gazdaságpolitikai fordulat 2010 után, a volt pénzügyminiszterről, majd jegybankelnökről ezért nem szabad csak rosszat mondani – jelezte. Világossá kellett tennie azt is, aki nem dolgozik, felkopik az álla, aki nem tud dolgozni, arról kell gondoskodnia a közösségnek. Aki tud dolgozni, még ha csak pár órában is, azoknak szerveznek munkát. Mindenkit vissza kellett nyomni a munkaerőpiacra, ezért be kellett vezetni a közmunkát. 

„Több százezer ember élt akkor segélyből, most hetvenezer sem. A közmunkát megszerveztem, kétszer annyit fizetett, mint a segély. Ekkor kötöttem megállapodást a romákkal is. Lesz munka, vegyék fel. Gondoskodunk az oktatásról is, csak akkor vigyék el a gyerekeket iskolába, másképp nem lesz családi pótlék. Nem pénzt ígértünk, hanem munkát, amiből lehet boldogulni, mindenki tehet egy lépést előre. Ez 2010 és 2020 között jól működött” – idézte fel a kormányváltást követő időszak kihívásait a miniszterelnök.

A legnagyobb törés Brüsszellel

A beszélgetésben elhangzott, hogy az EU-val végig voltak nézeteltérések, például a bankadó bevezetésével, illetve a 3 százalékos hiánycél is fegyver volt az Európai Bizottság kezében. Amikor már 3 százalék alatt volt a hiány, akkor sem ismerték el. A viták, véleménykülönbségek ellenére ugyanakkor sikerült megállapodni.

– emelte ki a kormányfő. Hajdú Péter kérdésére a kormányfő elmondta, azóta további konfliktusok is rárakódtak a kapcsolatra, de a migráció volt az első, amikor először azzal fenyegettek, hogy pénzeket vonnak meg Magyarországtól. Nem tartották elfogadhatónak, hogy két különböző migrációs politikája legyen az Európai Uniónak. Innen indultak utána a sorozatos támadások.

Brüsszel szerint Európa csak akkor tud versenyképes lenni, ha a tagállamoktól minden fontos területet a brüsszeli központ felé terelnek. Mint a XIX. században, amikor a nemesek mindent a bécsi udvarba akartak terelni. Brüsszel valóban azt gondolja, ha minél több hatalom az ő kezükben van. Most épp azt, honnan lehet gázt venni, mennyit kell betárolni. Korábban az energiamix nemzeti hatáskör volt. 

– tette világossá. Hajdú Péter felvetette, hogy 2016-ban jött az új fordulat.

Bajtársiasság Trump elnökkel

Már 20-nál tartanak a nagy amerikai befektetések Magyarországon, magas hozzáadott értékű beruházások. Donald Trump elnöksége kézzelfogható előny Magyarországnak, miközben Trump politikájának középpontjában pont az áll, hogy Amerikába menjenek vissza a befektetések. 

Donald Trump nélkül Amerika Európával együtt süllyedne, az Egyesült Államok egyetlen esélye a felemelkedésre Trump elnöksége – fogalmazott a miniszterelnök. Szóba került az amerikai védőpajzs is.

– emelte ki Orbán Viktor. Április 12 után, ha ukrán-barát kormány alakul, minden eddigi megállapodás érvényét veszti.

Nagy hiba a brüsszeliek mögé beállni. Ha nincs megállapodás az orosz elnökkel, 750 ezer forint kimegy a magyarok zsebéből.

Április 12-én dől el a Barátság sorsa

Hajdú Péter a Barátság vezetékről is kérdezte a kormányfőt. 

Orbán Viktor elmondta, már a hitelvétó előtt nyomás alá helyezték az orosz olaj miatti leválás érdekében. Már 2022-ben bevezették a szankciós rendszert, csak elértük, Szlovákiával ez ne vonatkozzon ránk. Egy ukránbarát kormány nem akarná újraindítani, ezért húzza Zelenszkij az időt. Az ukránok érdeke ez, ne kelljen üzembe helyezni a vezetéket.

– árulta el a taktikát a kormányfő. Kiemelte, 

Ha ez megtörténne, akkor a kormány együttműködne az Európai Unióval. A következő hétéves költségvetéshez is egyhangúság kell. „Már bejelentettem, ehhez az kell, hogy rendezzük a múltat” – utalva a jelenleg befagyasztott pénzekre.

Mi lesz Matolcsy Györggyel?

A kormányfő világossá tette, vannak olyan dolgok, amiért közvetlen felelősséggel tartozik és van olyan, amiért közvetett. A magyar alkotmány és nemzetközi szabályok meggátolják, hogy felelősséget vállaljak. Semmilyen jogköröm sincs, az Európai Központi Bank felügyelete alatt áll a Magyar Nemzeti Bank. El vagyok tőle tiltva.

Hajdú megkérdezte, csalódott-e Orbán Viktor a volt jegybankelnökben. 

– mutatott rá Orbán Viktor.

Voltak előzményei a G-napnak

Hajdú Péter rákérdezett, volt-e előzménye a G-napnak, vagyis annak, amikor a nyilvánosság előtt összeveszett Orbán Viktor és Simicska Lajos. A kormányfő világossá tette, lehetett erre számítani, de nem rajta múlott a konfliktus kimenetele. 

„Simicska Lajos és csoportja nem értett egyet a kormányalakításnál eldöntöttekkel. Nem engedek abból, amit már egyszer eldöntöttünk. Simicska megvonta a támogatást, amire szükségünk volt. Közvélemény-alakítási oldalról elveszett a támogatás. Kerültem mindig is a nyílt szakítást, de láttam, hogy ebből baj lesz, ismerve a barátomat. Eléggé durvára és szimbolikusra sikerült” – részletezte Orbán Viktor. Hajdú felvetésére, hogy nem kellett volna másképp csinálni, a miniszterelnök elismerte, sokszor utólag okos az ember.

Felcsútról Felcsútra

Orbán Viktor felidézte, 14 éves koráig élet Felcsúton, majd Székesfehérvárra költözött, onnan Budapestre ment, de élt egy ideig Szolnokon is, de végül ragaszkodott szülőfalujához. A családjáról elmondta, szeretetteljes közegben nőtt fel, édesapja rendet tartott az élet minden területén. Kiderült, Orbán Viktor 1988-as politikai színre lépésekor elsősorban féltették fiúkat, de a politikai szerepvállalásával nem ellenkeztek.

Hajdú Péter felidézte Orbán Viktor 1989-es, Nagy Imre újratemetésén elhangzott híres beszédét. A miniszterelnök a beszéd előzményeiről elmondta, előtte a Fideszben megbeszéltek mindent, ki beszéljen, mit mondjon el. Kitért Fodor Gáborra, aki a puhább, liberálisabb irányt képviselte, hogy annak mindenképp el kell hangoznia, hogy az oroszok menjenek haza. A beszédét Kövér Lászlóval rakta össze és megígértették, nem lehet hosszabb, mint 5 perc, de a beszéd végül hosszabb lett. Elmondta, „a komcsik már nem voltak olyan állapotban”, hogy bármit is ártsanak.

Arról is beszélt, Antall Józseffel jó kapcsolatot ápolt és az MDF kormányfője a halálos ágyán is felhívta. Arra kérte, nagyon vigyázzon a pártjára, mert minden azon múlik. Orbán Viktor szerint igaza volt Antallnak, hiszen most is erős a Fidesz. Felidézte, hogy a Fidesz hogyan vált kis rendszerváltó pártból nagy kormányzópárttá az évek során és ez az időszak milyen politikai tapasztalatokat és felelősséget hozott. Így 1998-ra, első kormányfői megbízatására már megvolt a szakmai alapja. A 2010-es kétharmados győzelem után pedig úgy érezték, megvolt a kellő felhatalmazás, az évek és a kellő tapasztalat az alkotmányozáshoz és a társadalmi átalakításhoz. Világossá tette: szolgálatként és nem karrierként kell tekinteni a politikára.

Nyitókép: Hajdú Péter Facebook-oldala