„Én nem vágyódtam a tanyasi élet után, de szerelmes lettem” – Bemutatjuk a Remény Farmot!

Ébredezik a természet, amikor a Remény Farmot meglátogatjuk. Miután megtaláljuk a megfelelő utcát a Heves vármegyei Bekölcén, utunk a falu határán túlra, egy jurtához vezet, amely körül pezseg az élet. A kis udvarban tyúkok kapirgálnak, kakas kukorékol, és két kölyökkutya az anyjával együtt köszönt minket. A tíz méter átmérőjű jurtában a beszélgetés ideje alatt olykor egy öreg macska is a lábamhoz dörgölőzik. Ahogy felpillantok, a tündökön – a tetőn található, a szerkezet stabilitásáról és a fény bejutásáról gondoskodó, fakeretes környíláson – át látom a tiszta kék eget.

A Remény Farm közösségi médiából ismert alapítói, Juhász Anna és Goldmann Dávid évek alatt építették fel mintaértékű gazdaságukat egy korábban elhanyagolt területen csirkékkel, marhákkal és bárányokkal. Anna elmondása szerint szinte tréfának is beillett a költözésük, 2019. április 1-jén telepedtek le jelenlegi otthonuk helyén három szarvasmarhával. A költözés nemcsak a jószágok miatt volt körülményes, hanem a nagy távolság miatt is, hiszen Somogyban, Nagybajom mellett éltek. Dávid azóta is csodálkozik azon, mennyire könnyedén kezelték mindezt, mert elmondása szerint Anna a hasonló helyzetekben egyáltalán nem rugalmas. Ráadásul addigra Somogyban már kialakították a mindennapos rutinjukat. De Anna nyitott volt a nagy váltásra, mert nem igazán érezte magáénak a Nagybajom melletti lakhelyüket, ahol Dávid a megismerkedésük előtt élt.

„Az is a költözés felé hajtott minket, hogy Annának hiányoztak a dombok, a lankák. A korábbi lakóhelyünk sík területen feküdt, a nemzeti park szomszédságában, és alig tudtunk állatot tartani, legeltetni, mivel korlátozott hely állt rendelkezésünkre. Anna ezzel nem tudott megbékélni. Amikor meg­érkeztünk ide, és meglátta a tájat, azt mondta, hogy rám bízza a dolgot, mert józanul kell döntenünk” – idézi fel az első terepszemlét Dávid. Anna hozzáfűzi: annyira beleszeretett a tájba, hogy nehéz lett volna lebeszélni a váltásról. „Mondtam Dávidnak, hogy a racionális érveket ő fogja végiggondolni, mert én már nem tudok úgy viszonyulni ehhez a területhez.”