A Tisza kétharmada előtt a nagy kérdés: visszaadják-e a parlament hatalmát?

„Május 13-án lejár a háborús veszélyhelyzet. Az új Tisza-kétharmad már azzal is jó szolgálatot tenne a parlamentarizmusnak, ha – bár kétharmados többsége meglenne hozzá – nem hosszabbítaná meg a háborús veszélyhelyzetet. Erre van esély, mert a Tisza Párt a programjában a rendeleti kormányzás eltörlésére tett ígéretet. Ebben az esetben visszaállna az Országgyűlés 2020 előtti jogköre, ami nem jelentene parttalan lehetőséget, hiszen a kormánynak a veszélyhelyzet előtt is joga volt kormányrendeleteket és határozatokat hozni. Ennek feltétele azonban szigorúbb volt: a kormány döntései nem kerülhettek ellentétbe a parlament által megalkotott Alaptörvénnyel és a törvényekkel.

A parlament ellenőrző szerepének erősítéséhez az ellenzék jogainak bővítése is szükséges. (...)

A Tisza Párt választási programjában a parlament szerepének megerősítésére vonatkozóan hiányoznak a konkrétumok. (...)

De nem szerepel a Tisza Párt programjában az sem, hogy leépítené a 2014–18-as parlamenti ciklustól bevezetett gyakorlatot, hogy a törvényjavaslatok részletes vitája (azaz a paragrafusról-paragrafusra vonatkozó tárgyalás) a plenáris ülésből nagyrészt bizottsági szintre ment át. A gond itt főként az volt, hogy a kiemelt szerepet kapott Törvényalkotási Bizottság üléseit nem közvetíti élőben sem a közmédia, sem más tévétársaság, de még a parlament honlapja sem – az érdeklődő így kénytelen megvárni a Bizottság üléseinek a jegyzőkönyveit, amelynek nyilvánosságra hozataláig egy-két hét is eltelik, addigra viszont már megszavazzák a törvénytervezetet a plenáris ülésen. (…)

Egy konkrét javaslatom van: ki kell venni azt a szabályt, amelyik lehetővé teszi a miniszterelnöknek, hogy csak háromhetente legyen köteles személyesen válaszolni az azonnali kérdésekre.”

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor