Azt is tényként tudjuk, hogy jobban szeretik a férfiakat, a gyerekeket, a 0-s vércsoportúakat, a túlsúlyos embereket és akik sötét ruhát viselnek. Egyes kutatások szerint a magasabb testhőmérséklet is vonza őket és „látják” a széndioxid kilégzésünket, így találnak ránk.
Mi történik, ha megcsípnek?
A nőstény szúnyogok a szúró szájszervükkel hatolnak a bőrbe, majd kis erecskéket keresnek, onnan szívják ki a vért. Testtömegük háromszorosát is képesek egy táplálkozás alatt kiszívni. Cserébe sajnos a szúnyog a nyálát, gyakorlatilag, beleköpi a sebünkbe. Nyáluk véralvadásgátló anyagokban gazdag, így nem alvad meg a vér, amit szívnak.
A befecskendezett váladékban idegen fehérjék találhatóak, melyre immunrendszerünk azonnal, helyi szinten, reagál. Ez a reakció pedig nem más, mint az a bizonyos kisebb-nagyobb viszkető dudor. Az, hogy kinek mekkora a reakciója, egyedileg határozza meg az immunválaszunk, amiért szúnyogok nyálában lévő fehérjék a felelősek.
Sajnos itt még nincs vége. A belénk kerülő szúnyog-váladék tartalmazhat kórokozókat is, például vírusokat és fonálférgeket. Ezek a kórokozók, legalábbis a mi éghajlati övünkön, az esetek nagyon nagy többségében nem jelentenek kihívást az immunrendszerünknek.