Ez gyors volt: Magyar Péter reagált Mészáros Lőrinc nyílt levelére, egy percig nem tagadta, hogy pitizett nála munkáért

A Tisza Párt elnöke válaszában arra is kitért bizalmasan, hogy az üzletember ismeri a telefonszámát.

Az eredmények biztatók. Riportunk Nyírpilisről, ahová a Magyar Máltai Szeretetszolgálat meghívására jutottunk el.
„Nem hisszük, hanem tudjuk, hogy ezek a települések menthetők”
– jelentette ki köszöntőbeszédében Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, miniszterelnöki biztos a Felzárkózó települések programban (Fete) 2024-ben elinduló Jelenlét program legújabb projektjének nyitórendezvényén a nyírpilisi Magyar Máltai Szeretetszolgálat Balázs János Általános Iskola és Óvoda épületében. A félnapos eseményen a máltaisok bemutatták az országos felzárkóztatóprogram legfontosabb elemeit.
A kezdeményezés az Európai Unió támogatásával valósul meg, a 2021–2027-es időszakban minden tagállam kijelöli azokat a műveleteket, amelyek hozzájárulnak a célok eléréséhez. Magyarországon ilyen a Jelenlét a felzárkózó településeken projekt. Vecsei Miklós ezért is emlékeztette a hallgatóságot, hogy állami programról van szó: a magyar kormány 2019-ben példa nélküli esélyteremtő mozgalmat indított Magyarország háromszáz legszegényebb hátrányos helyzetű településének felzárkóztatásáért. Mint mondta, sok dolog történt az eltelt időben a településeken, amihez fontos állami döntések kellettek.
Nyírpilis egyike azon településeknek, amely esélyt kapott, hogy részt vegyen a programban. Beri Márk polgármester köszöntőbeszédében elmondta, a község lakossága ezerhatvan fő, a kilencvenöt százalékuk roma származású. Százhatvan gyermek jár az általános iskolába és nyolcvan az óvodába. „Településünkre jellemző a mélyszegénység, a felnőtt lakosság nagy része közmunkaprogramból szerzi a jövedelmét – jelenleg százkilencven közfoglalkoztatott van –, a kisebb része pedig a környező településeken lévő gyárakban helyezkedett el” – ismertette a falu vezetője.
102 079 telemedicina rendelésen ellátott beteg;
8454 bevont család az Első 1000 nap programelembe, ami 10 625 gyermeket jelent;
1353 pedagógus, 7856 gyermek és 70 iskola bevonva az oktatási programba;
3554 ivartalanított, csipelt, veszettség ellen oltott, parazitamentesített kutya, valamint 274 örökbe fogadott eb;
1000 támogatott család az energetikai fejlesztésekben; 120 ezer forint családonként; 22 működő naperőmű;
1496 drogprevenciós foglalkozáson részt vevő fiatal; 96 áldozatsegítéssel kapcsolatos tevékenység;
1020 fiatal jár rendszeres zenei foglalkozásra; 500 koncertfellépés;
4967-en vettek részt családi kertben; 100 hektár közösségi kert; 19 Fete-termékeket előállító üzem.
A Fete alapját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja adja.
A módszer lényege az állandó személyes jelenlét,
amelynek során a szociális munka a település mindennapjainak részévé válik. A községbe így nem egy előre megírt program érkezik, hanem a helyben felállított szociális diagnózisok alapján születnek döntések a problémák orvoslására.
Ez azért fontos, mert gyakran olyan bajokat hoz az élet, amelyeket nem lehet előre látni. Ilyen volt például, amikor Tiszabőn nemcsak több száz gyermek, de több száz kóbor kutya is várta a máltaisokat. Nem véletlen, hogy azóta a program része lett a felelős állattartásra való nevelés és mobil ivartalanítóállomások működtetése. Ezzel nemcsak az ebeknek tettek jót, de ami még fontosabb, megvédték a lakosokat, köztük a gyermekeket a falkákba verődő, gyakran agresszív kóbor kutyáktól. Így az állatvédelem elsősorban a gyermekek védelmét szolgálja.
A háromszáz hátrányos helyzetű településen a babavárástól a fiatal felnőttek munkába állásáig az élet minden területén támogató programok indulhatnak a helyi szükségletek alapján. A csatlakozás folyamatos, 2024 végére 238 helyszínen zajlottak a felzárkózást támogató tevékenységek 28 egyházi és civil karitatív szervezet együttműködésében.
A köszöntőbeszédeket követően a felzárkózó településeken készült élelmiszerekből kínáltak ebédet a vendégeknek az iskola udvarán. E területeken máig rengeteg művelhető föld van, ám a földműveléshez szükséges tudás és az eszközök hiányoznak. Ezért
a Jelenlét-pontok közösségi kertjeiben, a több településen létrehozott mintakertekben, továbbá a kisüzemi gazdaságokban százhektárnyi területet vontak művelésbe.
A három éve futó programelem nem várt eredménye, hogy a falu életéből már-már kiszoruló idős emberek kertészeti tudásuknak köszönhetően újra bekerültek a település vérkeringésébe.
Az ebéd után az iskola épületében zenei próbát tartottak a Máltai Szimfónia program nyírpilisi résztvevői. Az ország legelesettebb régióiban született gyermekek ritkán tapasztalnak sikerélményt, a zenetanárok azonban a zenepedagógiai, a közösségfejlesztő és a szociális munka eszközeit összekapcsolva bátorítják a gyerekeket.
A településeken folyó munka origója minden faluban a megvalósító szervezetek által üzemeltetett Jelenlét-pont, egy olyan épület, ahová bármilyen kérdéssel, kéréssel be lehet menni. A nyírpilisi Jelenlét-pont 2019 óta működik, a településen a segítő megvalósító szervezet a Tutor Alapítvány. Érkezésünkkor az intézmény kertjében két nagyobb méretű jármű parkolt, így több szolgáltatást is megfigyelhettünk működés közben. A felzárkózó települések egyharmadában hosszú ideje nincs háziorvosi rendelés, a szakorvosi rendelés pedig sokszor elérhetetlen távolságban van, ezért indították el 2023-ban a telemedicina szolgáltatást, amely a legmodernebb eszközökkel felszerelt mobil egészségügyi központokkal szolgálja ki a településeken élőket.
A másik jármű, az úgynevezett Mozgó játszótér egy kisbusz megpakolva játékokkal. Ám a játékoknál is fontosabb a játékmesterek szerepe, akik épp ottjártunkkor tartottak foglalkozást a község gyermekeinek. A harsány kikapcsolódás közben néhány kérdés erejéig félrevontuk a Mozgó játszótér szakmai vezetőjét, Horányi Gergelyt, aki elmondta: amellett, hogy a játék fontos a gyermekek életében, az ilyen alkalmak arra is lehetőséget adnak, hogy a kicsiket figyelve problémákat diagnosztizáljanak. Ezek egyrészt lehetnek egyéniek, például ha egyes gyerekek mozgása a korukhoz képest fejletlenebb, másrészt jelentkezhetnek a csoportdinamikában, például ha némely gyermekek között konfliktus van, vagy ha egyesek túl dominánsan viselkednek a többiek kárára. Horányi Gergely elárulta, ilyenkor arra törekszenek, hogy a játékos foglalkozásokon gyöngéd és szakszerű módszerekkel csökkentsék a túlzott dominanciát.
A program talán legfontosabb eleme az Első 1000 nap névre hallgat, lényege a kora gyermekkori fejlődés segítése. Erről adtak tájékoztatást a szeretetszolgálat munkatársai a nyírpilisi babaházban. A születést követő első ezer nap az egész életre hatással van, hiszen ebben az időszakban fontos képességek alakulnak ki, az ekkor jelentkező lemaradást nehezen lehet behozni. A hátrányos helyzetű településeken az otthonokban gyakran nincsenek olyan körülmények, hogy a babákat a szüleik letehessék a földre, hogy ott szabadon megtanuljanak mászni és maguktól felállni. Az eltelt öt év során minden Jelenlét-ponton kiépült egy-egy játszószoba, ahol a kisgyermekek idegrendszeri és mozgásszervi fejlődését elősegítő játékok találhatók. A falvakba rendszeresen érkeznek szakemberek, akik figyelemmel kísérik a babák növekedését, és tanácsokkal, az egészséges fejlődést támogató technikák megtanításával segítik a szülőket.
Vecsei Miklós rámutatott: a hetedik évben vannak, ilyen hosszú programra eddig nem volt példa, és további három év is biztosítva van. Ám azt is megjegyezte, jó lenne, ha akár tíz, húsz, harminc évig tudnák folytatni a munkát. Azt viszont kiemelte, ezek a települések elképesztően gyorsan tudnak fejlődni, elég csak körülnézni Nyírpilisen.
Nyitókép: Majoros Árpád Csaba