A transzparencia és a szakmaiság hiánya jellemzi a liberális oldalon felkapott elemzést.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzése szerint a Reuters Intézet Digital News Report 2025 jelentése, amely a magyar hírforrások megbízhatóságát rangsorolja, súlyos módszertani hiányosságokkal küzd, ami megkérdőjelezi eredményeinek érvényességét és általános értelmezését.
A jelentés nem közli, milyen hírforrások szerepeltek a választható opciók között, így nem ítélhető meg, hogy az eredmények mennyire tükrözik a társadalmi vélemények teljes spektrumát. Továbbá a válaszadók demográfiai összetétele (életkor, iskolai végzettség, médiahasználati szokások) ismeretlen, ami tovább csökkenti a kutatás reprezentativitását. A „hírforrás” fogalma pedig ellentmondásosan van kezelve: például a Partizán YouTube-csatorna az online elérés mérésében szerepel, de a megbízhatósági rangsorból kimarad, noha közéleti jelentősége vitathatatlan.
Jelentős elérésű médiumok (pl. Portfolio, Mandiner) nem szerepeltek a választható hírforrások között, noha látogatottságuk és politikai jelentőségük alapján, a napi több mint egymillió felhasználót elérő hatásuk miatt indokolt lett volna bevonásuk, ami torzítja az eredményeket. A kutatás nem biztosítja a médiapluralizmust, mivel a kiválasztott hírforrások nem tükrözik a magyar média teljes sokszínűségét – állapította meg az alapítvány elemzése.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy nemzetközi felmérésre hivatkozva a legolvasottabb politikai hírportáljának hazudja magát a Telex, holott a valós adatok alapján pár hellyel hátrébb van. Érdekes mód a régóta az első tíz közt szereplő Mandiner meg sem jelenik a felmérésben.
Az alapítvány elemzése szerint a magyar médiarendszer a „politikai párhuzamosság” elve mentén működik (a médiumok világosan leképezik a politikai táborokat), amely a dél-európai modellhez hasonlítható, nem pedig az angolszász normákhoz. A Reuters módszertana azonban csak a fogyasztói percepciót vizsgálja, figyelmen kívül hagyva a tulajdonlás, tartalom, hozzáférés és hatás dimenzióit.
A Reuters jelentése nem veszi figyelembe a magyar médiarendszer politikai és intézményi sajátosságait,
így nem alkalmas a hazai nyilvánosság bizalmi térképének pontos feltérképezésére.
A Reuterst szerint Magyarországon a hírek iránti bizalom 29 százalék, ami közel áll a globális átlaghoz (31 százalék). Ez azt jelzi, hogy Magyarország nem tér el jelentősen a nemzetközi trendektől, de a kutatás szűk fókusza miatt a jelentés szerint az eredmények nem adnak átfogó képet.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány szerint bár a Digital News Report hasznos lehet a globális hírfogyasztási trendek megértéséhez, a magyar médiahelyzetet csak korlátozottan képes visszatükrözni. A módszertani hiányosságok – az átláthatóság hiánya, a szelektív médialista, a definiálatlan fogalmak és a kontextus figyelmen kívül hagyása – miatt a Reuters vizsgálata nem a magyar nyilvánosság sokrétegű struktúráját tükrözi, hanem egy szűkített, előzetesen szelektált médiaképet, amely nem alkalmas a hazai médiahelyzet átfogó értelmezésére.
Nyitókép forrása: Transzparens Újságírásért Alapítvány
Ezt is ajánljuk a témában
Megszülethet-e egy valódi közéleti párbeszéd, vagy marad a verbális lövészárokharc? Ennek járt utána a Faktum tényellenőrző portál.
***
A világsajtó reflektorfénybe állította a magyar miniszterelnököt, miután Kötcsén arról beszélt: Magyarországnak választania kell a szuverén út és a „brüsszeli káosz” között, miközben Kijevnek jövőt, az EU-nak pedig új stratégiát sürgetett.
Ismeretlent elkövetők „szabad Gáza” feliratot véstek egy emlékműre Lyonban.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány szerint akár jogi kérdéseket is felvethet a szakértő eljárása.
Az elemzés szerint a Mandiner világos szerkesztői álláspontot képviselt az ügyben.
Nem ez az első eset, hogy valótlan állítások jelennek meg a kínai elektromosautó-gyártó szegedi beruházásával kapcsolatban.
Magyar Péter hálózati tartótisztje, azaz Manfred Weber ma kimondta a lényeget.
Hamar kiderült az igazság az alaptalan vádakról.
