Az észérvek helyett jön a személyeskedés.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, hétfő este az ATV stúdiójában vitázott egymással Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára és Kulja András, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője.
A vitának ugyanakkor volt egy sokkal mélyebb jelentősége: újra rávilágította a figyelmet a magyarországi politikai kommunikáció mélyebb mechanizmusaira is, mint például a metakommunikáció fontosságára.
Pláne, miután a tiszás Kulja személyeskedő, támadó stílusra váltott azt követően, hogy Takáccsal nem tudott igazán szembeszállni a vitában.
A Tisza Párt taktikát váltott, és az ATV-s összecsapás után azonnal központi kommunikációs elemmé tették a Blikk által indított online szavazást. (A bulvárlap arra kérdezett rá, ki szerepelt jobban a vitában.)
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője a közösségi médiában mozgósította híveit, hogy Kulja Andrásra szavazzanak, amit Kulja posztokban ugyancsak népszerűsített. A kritikusok szerint ugyanakkor a tiszás brüsszeli politikus csak „az akutális szép fiú”, akinek legnagyobb gondja az, hogy jól legyen beállítva a haja.
A tiszás politikus valóban arrogáns közbeszólásokkal, oda nem illő megjegyzésekkel próbált kommunikációs fölényt kialakítani. Valódi érvek helyett valóban a nézők érzelmeire alapozta stratégiáját, többek között akkor, amikor érzelemmel teli, elcsukló hangon beteg gyermekek eseteivel példálózott.
Kulja stratégiáját legrövidebben a következőképpen lehetne összefoglalni: kevés érvelés, annál több hatásvadászat.
Ez egyébként már a vitát megelőzően is érezhető volt, hiszen Kulja szelfikkel igyekezte bizonyítani primer helyzetét vitapartnerével szemben. A vitát követően azonban egyértelművé vált, hogy a Tisza Párt rosszul jött ki a szakpolitikai vitahelyzetből. Éppen ezért hétfő késő este óta taktikát váltottak, már nem a vita tartalmára – vagy a magyar egészségügy helyzetére –, hanem magáról a vitáról szóló kommunikációra fókuszálnak.
Magyar Péter azóta Facebook-hozzászólásokban és -bejegyzésekben igyekszik meggyőzni a támogatóit, hogy ne a saját szemüknek, hanem neki higgyenek.
Ez a taktika a metakommunikáció iskolapéldája: a tartalmi vereség helyett a percepció manipulálására helyezik a hangsúlyt. Arról, hogy mi álla a Tisza Párt startégiájának hátterében Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem docense nyilatkozott lapunknak.
Kapcsolódó vélemény
Index
Orbán Viktor egyetlen alkalommal sem ült le tévévitára egyetlen ellenfelével sem 2010-es hatalomba való visszatérése óta.
A Takács–Kulja-vita értékelése során a közvélemény és a média jelentős része nem az egészségügyi kérdésekre koncentrált, hanem arra, hogy ki „nyerte meg” – kezdte Bokor Tamás. Ez a megközelítés azonban semmit nem árul el a vita tárgyáról, vagyis az egészségügyi rendszer valós problémáiról. Majd azzal folytatta:
A metakommunikáció – azaz a kommunikációról szóló kommunikáció – éppen arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet a lényegről,
és a szereplők személyes megítélésére, retorikai teljesítményére helyezze a hangsúlyt. Ez a jelenség nem véletlen: a vita megnyerése a politikai kommunikációban gyakran fontosabb, mint a tényszerű érvelés.”
A Corvinus Egyetem docense elmondta, a metakommunikáció két fő célt szolgál: egyrészt alkalmas a témáról való figyelemelterelésre, másrészt elősegíti a vélemények polarizációját, két táborra osztva a közönséget. Ez a megközelítés hosszú távon aláássa a konstruktív párbeszéd lehetőségét – tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
Szakpolitikai vita azért van, hogy szakpolitikáról hallhassanak a választópolgárok – nem azért, hogy borostás óriásbébik kappanhangon demagóg bullshitet vonyítsanak. Kohán Mátyás írása.
Bokor Tamás szerint a vita során és az azt követő diskurzusban gyakran alkalmaztak olyan retorikai eszközöket, amelyek a tartalmi érvelés helyett a személyeskedésre vagy a hiteltelenítésre irányultak. Az egyik leggyakoribb technika az argumentum ad hominem, vagyis a személy elleni támadás. Ahelyett, hogy a másik fél érveit cáfolnák, a vitázók vagy az őket támogató kommentátorok a személyükre tesznek becsmérlő megjegyzéseket, nevetségessé vagy irrelevánssá téve őket a közönség szemében.
Egy másik elterelő taktika az inkompetencia hangsúlyozása. A vitázók vagy támogatóik gyakran azt próbálják bizonyítani, hogy a másik fél nem elég hozzáértő, nincs megfelelő végzettsége, vagy elfogult a témában. Ezek az eszközök azonban nem viszik közelebb a megoldáshoz a vitát, csupán a figyelemelterelést szolgálják.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nagyon-nagyon kellemetlen volt nézni.”
Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen, elsősorban érzelmekre ható vita meddig képes fenntartani a közönség érdeklődését. A Corvinus Egyetem docense szerint a válasz abban rejlik, hogy
ezek a viták nem önálló események, hanem egy hosszabb kommunikációs láncolat részei.
Az egészségügyi témák – például a várólisták, a kórházi fertőzések – rendre visszatérnek a közéleti diskurzusba, újabb és újabb médiaesemények formájában. Ezek a viták a kampányidőszak részeként működnek, amelyek célja a választók érzelmi mozgósítása és a politikai táborok közötti feszültség fenntartása.”
Azonban az érzelmekre épülő kommunikáció hatékonysága korlátozott. Bár rövid távon képes felkorbácsolni az indulatokat, hosszú távon a választók figyelmét nehéz fenntartani, különösen, ha a viták nem kínálnak valódi megoldásokat. A polarizáció fenntartása tehát egy idő után kontraproduktívvá válhat, hiszen a választók egy része kiábrándulhat a tartalom nélküli retorikai csatározásokból.
Kapcsolódó vélemény
Ez az ellenzéki kihívó teljesítménye. Magyar Péter aligha lehet elégedett az emberével…
Bokor Tamás elmondta,
a politikai kommunikáció hatékonysága attól függ, hogy melyik választói csoportot célozza.”
A kampányüzenetek legnagyobb része nem az ellentábort próbálja meggyőzni, hanem a saját szavazótábort erősíti meg, illetve az ingadozókat igyekszik megszólítani. Az érzelmekre ható, személyeskedő kommunikáció elsősorban a már elkötelezett hívek mozgósítására alkalmas, de az ingadozó választók esetében kevésbé hatékony. Azok, akik racionális érveket várnak, nehezebben befolyásolhatók ilyen eszközökkel.
A magyar politikai környezetben, ahol a vélemények erősen polarizáltak, az észérvekre épülő meggyőzés szinte lehetetlen az elkötelezett táborok esetében. Bokor Tamás kiemelte, hogy a politikának nem is ez a célja: a modern politikai kommunikáció a perszonalizációra és az érzelmi mozgósításra épül, nem pedig a kognitív meggyőzésre. Ez a tendencia az elmúlt évtizedekben világszerte felerősödött, és Magyarországon is egyértelműen megfigyelhető – fűzte hozzá.
Kapcsolódó vélemény
Most nagyon látványos, ki készült fel, és ki nem.
A Corvinus Egyetem docense elmondta, hogy a Takács–Kulja-vita nem önmagában értelmezhető, hanem egy hosszú diskurzus részeként, amelynek előzményei és várható folytatásai vannak. Az egészségügyi problémák – a várólistáktól a kórházi fertőzésekig – folyamatosan napirenden maradnak, újabb vitákat és médiaeseményeket generálva.
A valódi kérdés azonban az, hogy képes-e a politika túllépni a metakommunikáció és a személyeskedés szintjén, és érdemi párbeszédet folytatni a megoldásokról. A választók meggyőzésének kulcsa nem a hangzatos retorikai győzelmekben, hanem a hiteles, tényszerű érvelésben rejlik. Bár a polarizált politikai környezetben ez nehéz feladat, hosszú távon csak így lehet elnyerni a választók bizalmát. A Takács–Kulja-vita és az azt követő diskurzus tanulsága, hogy a politikai kommunikációnak nem a győzelemre, hanem a problémák megoldására kellene fókuszálnia.
Nyitókép forrása: képernyőfelvétel
Ezt is ajánljuk a témában
„Ha ez a csávó a Tisza egyik csúcsembere, akkor mehetnek a bús pitlibe. Nevetséges!” – írta az egyik hozzászóló.
***
Szolgálati fegyver csak egy aktív állományban lévő katonánál lehet, de csak szolgálatban és szolgálati feladathoz kötötten.
Úgy tűnik olvasóink nem fejeltették el a Tisza Párt korábbi botrányait.
Kérdéseket küldtünk az ügyben az egykori vezérkari főnöknek.
A Tisza-féle SZJA-javaslat a gépésztechnikusok pénztárcáját is komolyan sújtaná.
Már a baloldali elemzők is egyre gyakrabban beszélnek a Fidesz erősödéséről és a Tisza Párt problémáiról.
Az eredmények tisztán mutatják: a választók megtévesztésére épít Magyar Péter.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Szolgálati fegyver csak egy aktív állományban lévő katonánál lehet, de csak szolgálatban és szolgálati feladathoz kötötten.
