A Lakmusz csúsztatással vádolja Orbánt – de a valódi tényellenőrök tiszta vizet öntöttek a pohárba

Orbán Viktor néhány gyakran hangoztatott kijelentése ismét a Lakmusz tényellenőrző portál célkeresztjébe került. A portál szerint a miniszterelnök állításai – miszerint Magyarország Európa legbiztonságosabb országa, illetve hogy Brüsszel elvenné a 13. havi nyugdíjat – semmilyen objektív adattal nem támaszthatók alá.

A Faktum Projekt elemzése azonban árnyalja a képet: vajon valóban alaptalanok ezek az állítások, vagy a politikai kommunikáció és a tényellenőrzés eltérő nézőpontjai ütköznek?

Orbán Viktor többször is kijelentette, hogy Magyarország Európa legbiztonságosabb országa. A Lakmusz szerint ez az állítás nem igazolható statisztikai alapon, mivel a bűnözési adatok – különösen a vagyon elleni bűncselekmények – nem emelik Magyarországot a kontinens élére. A Faktum Projekt korábbi elemzése azonban más megvilágításba helyezi a kérdést. Orbán kijelentése nem tudományos tényállítás, hanem politikai értékelés, amely a szubjektív biztonságérzetre is épít. A „biztonság” fogalma nem korlátozható kizárólag bűnügyi statisztikákra: olyan tényezők, mint a természeti katasztrófák alacsony kockázata vagy a lakosság közbiztonság-érzete, szintén szerepet játszanak.

A Lakmusz 2021-es szubjektív biztonságérzetre vonatkozó adatsorokat és egy 2022-es Eurostat-gyűjtés 21 mutatóját használja fel, ám ezekkel sem tudja cáfolni Orbán 2024-es kijelentését, mivel az azévi adatokra nem hivatkozik.

A Lakmusz elemzése módszertani problémákat is felvet, mivel korábbi, már vitatott következtetéseire támaszkodik, így nem nyújt egyértelmű cáfolatot. 

A Lakmusz által „vizsgált” másik állítás szerint Brüsszel el akarja venni a 13. havi nyugdíjat. A Lakmusz szerint ez a kijelentés alaptalan, mivel sem az Európai Bizottság, sem más uniós intézmény nem tett ilyen javaslatot. A portál úgy véli, ez a kormányzati propaganda része, amely mesterséges konfliktust szít az EU és Magyarország között.

A Faktum Projekt elemzése azonban ebben is árnyalja a képet.

A 13. havi nyugdíjat konkrétan is említették mint a költségvetési mozgásteret szűkítő tényezőt. Így az állítás mögött valós dokumentumok és kormányzati értelmezés áll, nem pusztán kitaláció. Ezért a Lakmusz azon állítása, hogy a kijelentés „soha nem igazolt”, szintén túlzónak tűnik.

Tényellenőrzés határai: adatok vagy értelmezések?

A Lakmusz szigorú, szó szerinti megközelítése minden politikai retorikát „soha nem igazolt” állításként bélyegezhet, figyelmen kívül hagyva a politikai kommunikáció természetét. A Faktum Projekt elemzése szerint mindkét állítás mögött valós adatok állnak, még ha leegyszerűsítve is fogalmaznak. Összességében Orbán Viktor kijelentései nem tekinthetők alaptalannak.

***