A miniszter arra is emlékeztetett, hogy a kormány három fő irányvonal mentén szervezi területpolitikai tevékenységét.
- Az első a helyi közösségek önazonosságának védelme, ami az Alaptörvény módosításával alkotmányos szinten is megerősítést nyert. Eszerint a szabad mozgás és letelepedés nem írhatja felül a helyi közösségek identitásának védelmét, ami új alapokra helyezheti a lakáspolitikát is. A kormány ennek gyakorlati megvalósítására törvényjavaslatot készített elő – települések önvédelmi jogáról szóló törvénytervezet –, ami a társadalmi és szakmai egyeztetések után kerül az Országgyűlés elé.
- A második pillér a Versenyképes Járások Program, amely január 1-jén indult el. Célja, hogy új struktúrát adjon a járási szintű fejlesztéseknek. A finanszírozás hazai forrásból történik, főként az önkormányzatok iparűzési adó-növekményének visszaforgatásával.
- A harmadik pillér a „gyarapodó közösségek” támogatása, ami elsősorban a vidéki térségek újraélesztésére koncentrál. A cél, hogy a fiatalok számára is élhető, vonzó lakókörnyezetet teremtsenek, ezáltal enyhítve a főváros-központúságot és a területi egyenlőtlenségeket.
A miniszter a lakhatási helyzetre is kitért. Hangsúlyozta: az ingatlanárak dinamikus növekedése súlyos lakhatási problémákat okoz. Felidézte, hogy 2010 óta az árak 230 százalékkal nőttek, miközben az EU-átlag csupán 54 százalék volt. Ezzel Magyarország – Észtországgal együtt – az első helyen áll.
A miniszter hangsúlyozta azt a piaci szereplők álláspontjával ellentétes véleményét, amely szerint a települések önvédelmi jogáról szóló törvénytervezet törvénytervezet miatt csökkennének az ingatlanok árai – vagyis kár érné a helyi ingatlantulajdonosokat. Szerinte ez nem valósul meg, sőt pozitív hozadéka is lehet a jogszabálynak.
Nem attól kell tartani, hogy a helyi önazonosság védelméről szóló törvény miatt veszítenek értékükből az ingatlanok, hanem attól, hogy teljesen megfizethetetlenné válnak. A kimagasló lakásárak azoknak jók, akik ingatlanbizniszben utaznak, de nem azoknak a fiataloknak, akik családot alapítanának. Nekik megközelítőleg 30 évig kellene a fizetésük 30 százalékát félrerakniuk, ha szeretnének venni egy 50 négyzetméteres lakást valamelyik nagyvárosban.