„A területfejlesztés egyre inkább olyan komplex fejlesztéspolitikává válik, amely nemcsak a leszakadó térségek felzárkóztatását célozza, hanem a különféle szakpolitikákba – így például a lakhatásba, oktatásba vagy közlekedésbe – is beemeli a területi dimenziót. Cél, hogy a térségfejlesztés ne különálló, elszigetelt politika legyen, hanem integráltan jelenjen meg minden szakpolitikai döntésben” – közölte Navracsics Tibor.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter az Index összefoglalója szerint a Károli Gáspár Egyetemen tartott Lakás-lakáspolitika-lakhatás a XXI. században konferencián tartott beszédében világossá tette: Trianon óta jellemző, hogy az ország déli, délkeleti rétségeiből elvándorolnak az emberek a középső területekre és a főváros térségébe. Közben a szuburbanizáció is jellemző, vagyis sokan költöznek ki az agglomeráció kisebb településeire.
A kiköltözők visszajárnak a városba dolgozni és iskolába, így az agglomerációk infrastrukturális nyomása fokozódik, miközben a vidéki községek élhetősége is romlik. A miniszter ironikusan úgy fogalmazott:
a városokból azért költöztünk ki, mert élhetetlenek, most meg a falvakat tesszük élhetetlenné, miközben visszajárunk a városokba dolgozni.
A koronavírus-járvány idején ez a folyamat felerősödött, és 2020–2021-ben látványos volt a fővárosi lakosság csökkenése, míg a falvaké növekedett. Ekkor az emberek tudatosan keresték a kevésbé zsúfolt, természetközeli környezetet.
A miniszter arra is emlékeztetett, hogy a kormány három fő irányvonal mentén szervezi területpolitikai tevékenységét.
- Az első a helyi közösségek önazonosságának védelme, ami az Alaptörvény módosításával alkotmányos szinten is megerősítést nyert. Eszerint a szabad mozgás és letelepedés nem írhatja felül a helyi közösségek identitásának védelmét, ami új alapokra helyezheti a lakáspolitikát is. A kormány ennek gyakorlati megvalósítására törvényjavaslatot készített elő – települések önvédelmi jogáról szóló törvénytervezet –, ami a társadalmi és szakmai egyeztetések után kerül az Országgyűlés elé.
- A második pillér a Versenyképes Járások Program, amely január 1-jén indult el. Célja, hogy új struktúrát adjon a járási szintű fejlesztéseknek. A finanszírozás hazai forrásból történik, főként az önkormányzatok iparűzési adó-növekményének visszaforgatásával.
- A harmadik pillér a „gyarapodó közösségek” támogatása, ami elsősorban a vidéki térségek újraélesztésére koncentrál. A cél, hogy a fiatalok számára is élhető, vonzó lakókörnyezetet teremtsenek, ezáltal enyhítve a főváros-központúságot és a területi egyenlőtlenségeket.
A miniszter a lakhatási helyzetre is kitért. Hangsúlyozta: az ingatlanárak dinamikus növekedése súlyos lakhatási problémákat okoz. Felidézte, hogy 2010 óta az árak 230 százalékkal nőttek, miközben az EU-átlag csupán 54 százalék volt. Ezzel Magyarország – Észtországgal együtt – az első helyen áll.
A miniszter hangsúlyozta azt a piaci szereplők álláspontjával ellentétes véleményét, amely szerint a települések önvédelmi jogáról szóló törvénytervezet törvénytervezet miatt csökkennének az ingatlanok árai – vagyis kár érné a helyi ingatlantulajdonosokat. Szerinte ez nem valósul meg, sőt pozitív hozadéka is lehet a jogszabálynak.
Nem attól kell tartani, hogy a helyi önazonosság védelméről szóló törvény miatt veszítenek értékükből az ingatlanok, hanem attól, hogy teljesen megfizethetetlenné válnak. A kimagasló lakásárak azoknak jók, akik ingatlanbizniszben utaznak, de nem azoknak a fiataloknak, akik családot alapítanának. Nekik megközelítőleg 30 évig kellene a fizetésük 30 százalékát félrerakniuk, ha szeretnének venni egy 50 négyzetméteres lakást valamelyik nagyvárosban.
A lakhatási válság kezelésére tett lépések között felmerült a bérlakások kérdése, ezzel kapcsolatban Navracsics Tibor szkeptikusan nyilatkozott. Rámutatott: mivel tízből kilenc magyar saját tulajdonú ingatlanban lakik, és érezhetően a jövőben is ez az attitűd dominál, így az állam fő célja – a megfizethető bérleti díjak mellett – a saját tulajdon szerzésének ösztönzése.