A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint azok hisztiznek az átláthatósági törvény miatt, akik külföldi forrásokból működnek, és eddig azt hazudták, hogy mikroadományokból tartják fenn magukat.
Évek óta zajlik az információs háború Magyarország ellen. Brüsszel, külföldi kormányok, érdekcsoportok és NGO-k baloldali médiumokon keresztül beavatkoznak a magyar közéletbe. De hogyan működik ez pontosan? Hogyan zajlik egy modern beavatkozás? És miért viseli meg ennyire az átláthatósági törvényjavaslat a baloldali médiumokat, akik eddig azt állították, hogy mikróadományokból működnek.
Az ukrán kémbotrányról, az új átláthatósági törvény céljáról és a rejtett külföldi befolyás működéséről Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszélt a Patriótának. Lánczi Tamás leszögezte, hogy az ukrán kémbotrány egy külföldi titkosszolgálat által elindított dezinformációs művelet volt.
Az ukrán szolgálatok láthatóan megpróbálnak beavatkozni a magyarországi belpolitikai viszonyokba”
– mondta.
Mint fogalmazott: van egy magyarországi politikai szereplő – Magyar Péter –, aki beindítja egy álhírrel a témát. Május 8-án lengette be ugyanis Magyar, hogy Magyarországon háborús készülődés zajlik. Majd hirtelen a semmiből megjelenik az ukrán dezinformáció, azzal alátámasztva, hogy elfogtak két jelentéktelen embert Kárpátalján.
Az érdekes igazából az összjáték, ami a Tisza Párt, a hazai sajtóorgánumok, influenszerek és ukrán szolgálatok között van”
– jegyezte meg Lánczi, majd leszögezte, hogy az átláthatósági törvényre azért van szükség, hogy ne lehessen külföldi pénzek mentén hatni a magyar belpolitikai történésekre. „Ma Magyarországon – és több másik országban – az a gyakorlat, hogyha valaki megpróbálja külföldről befolyásolni az adott ország belpolitikáját, akkor mindenféle szervezetek mögé bújik el, és ezeken keresztül finanszíroz újságírókat, közösségi szereplőket, NGO-kat, akik ezután az adott országban elkezdenek politikát csinálni, befolyásolják a közéletet, demonstrációkat szerveznek” – fogalmazott.
Hozzátette:
az átláthatósági törvény egy kísérlet arra, hogy ezt keretek közé szorítsa, feltárja és megakadályozza.
„A benyújtás óta óriási a hisztéria, jellemzően azok hisztiznek, akik külföldi forrásokból működnek, és eddig azt hazudták, hogy ők mikroadományokból és hazai pénzekből működnek. Most kiderült, hogy őket teljesen ellehetetleníti ez a törvény” – magyarázta Lánczi, aki szerint a mikroadomány emlegetése mindig fedősztori.
„Többször kértük már ezeket a szervezeteket, hogy tárják fel a gazdálkodásukat, és erre ők mindig azt mondták, hogy ők ezt nem teszik meg” – árulta el A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke.
Lánczi arról is beszélt az adásban, hogy a szuverenitás nem pártpolitikai kérdés. Így amikor Magyar Péter azt nyilatkozta hogy „sóval hintik majd be a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyét”, az csak „a rá jellemző agresszió”.
Lánczi szerint még meg kell majd vizsgálni,
hogyan épül fel az a hálózat, ami Kijevtől Budapestig, a Tisza Párt székházáig tart.
Látni kell, hogy ez hogyan működik, hogyan vannak ebbe beépítve magyar és külföldi sajtótermékek, ki koordinálja ezt a hálózatot (...) ezt még fel kell tárni” – mondta.
Nyitókép: képernyőfotó / Patrióta
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint több jel mutat arra, hogy egy olyan cég fejlesztette az applikációt, amely kapcsolatban állhat ukrán nemzetbiztonsági szervekkel.
A German Marshall Fund regionális igazgatója az amerikai kongresszusban Magyarország elítélését és a kormánypárti képviselők szankcionálását sürgette.
Az ügyvéd egy Fleckkel közös fellépésükön nekiment a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének.
Csúnyán lebukott a Szőlő utcai álhírgyártó, akit a brit titkosszolgálat fedőcége fizetett.
A Válasz Online újságírója nem kérdezett vissza, pedig kiderült volna, hogy a megszólalójuknak semmilyen bizonyítéka nincs.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke már korábban tisztázta a kérdést.
Szerintem el is várják a dühödt hívei, hogy naponta hülyét csináljon belőlük.
A bukott politikus azzal riogat, hogy Csehország már nem fogja olyan mértékben támogatni Ukrajnát, mint eddig.
