Az új központ infrastruktúrája még regionális szinten is páratlan, új területeken fogja támogatni az egyetemen folyó kutatásokat – emelte ki a rektor.
Az antimikrobiális és a gombaellenes terápiák fejlesztését segítő új központ nyílt Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus anyagi és szakmai támogatásával hétfőn a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).
Karikó Katalin a Gazda-Patogén Interakció Központ ünnepélyes megnyitóján felidézte, hogy több olyan tudományos elismerést is elnyert, melyek kutatási támogatással jártak. A Jeantet-Collen-díj 150 ezer svájci frank, a Novo Nordisk-díj 100 ezer euró, a Tang-díj pedig 82 ezer dollár támogatást jelentett. Ezt a mintegy 334 ezer eurónyi (135 millió forint) forrást a központ kialakítására fordították – közölte az SZTE professzora.
Rovó László rektor hangsúlyozta, a biokémiai és az orvosbiológiai oktatásnak és kutatásnak komoly hagyománya van Szegeden. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert által alapított iskola csaknem száz éve virágzik, és egyre elismertebb az európai és a globális tudomány színterén.
Ezt is ajánljuk a témában
Áttörések címmel megjelent Karikó Katalin önéletrajzi kötete. A Helikon Kiadó gondozta írást ma mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián; a rendkívül derűs és pozitív hangulatú beszélgetésen a családi történetek mellett a tudományos kutatások valódi célja, a stresszkezelés módjai, sőt még Columbo hadnagy is szóba került.
Karikó Katalin nagylelkű adományának és kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerének köszönhetően az SZTE korábbi lehetőségein messze túlmutató együttműködésekben vehet részt – mondta az orvosprofesszor, példaként említve egy az SZTE vezetésével és a Pennsylvaniai Egyetem és a King’s College London együttműködésével elindult kutatást.
Az új központ infrastruktúrája még regionális szinten is páratlan, új területeken fogja támogatni az egyetemen folyó kutatásokat – emelte ki a rektor.
Fendler Judit, az SZTE kancellárja kifejtette, hogy az SZTE számára fontos az az anyagi segítség, melyet Karikó Katalin biztosított a központ kialakításához, de
ennél sokkal jelentősebb az a támogatás, mellyel az egyetemen folyó oktató- és kutatómunkát segíti.
A betegségek – különösen a világjárványok – nem ismernek határokat. Az ezzel kapcsolatos globális kihívásokra csak úgy lehet hatékonyan reagálni, ha nemzetközi szinten gondolkodunk és folytatunk kutatásokat – mondta a kancellár. Hozzátette: az SZTE nemzetközi szerepvállalását ezen a területen folyamatosan fejlődő együttműködési hálózat, mostantól pedig ez az újonnan elkészült központ és a benne található laboratóriumok is segítik.
Az orvosbiológia az SZTE egyik kiválósági területe. Az egyetem éppen ezért célirányosan fejleszti az orvosbiológiai kutatások támogatásához szükséges infrastruktúrát és műszerparkot. E tekintetben a központ létrehozása jelentős mérföldkőnek számít mind az egyetem, mind a tágabb régió kutatási és innovációs ökoszisztémájában. Hosszú távon ez a létesítmény vezető szerepet tölthet be a gombaellenes és antimikrobiális terápiák globális kutatásában és fejlesztésében – hangsúlyozta Fendler Judit.
A központot bemutató sajtóközlemény szerint világszerte – a becslések alapján – több mint egymilliárd ember szenved valamilyen gombás megbetegedésben, és évente több mint 1,5 millió haláleset történik ilyen fertőzések következtében. Az SZTE Biológia Intézetének területén kialakított, az országban egyedülálló in vivo kísérleti állomás és az ahhoz kapcsolódó öt felújított labor célja, hogy új szintre emelje az antimikrobiális, különösen a gombaellenes terápiák fejlesztését, összefogja a területen folyó kutatásokat és innovációs kezdeményezéseket, lehetővé téve az új kezelési lehetőségek gyorsabb, hatékonyabb tesztelését, és az eredmények gyakorlati hasznosításának vizsgálatát.
(MTI)
***
Nyitókép: Oláh Tamás/MTI/MTVA
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
Óriási elismerés Magyarországnak, pápaválasztás és Erdő Péter, illetve Karikó Katalin – mutatjuk az idei év áprilisának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre átlagosan közel 200 ezer ember volt kíváncsi!
Krasznahorkai László és Karikó Katalin először találkoztak.
Az ifjú kutatóval, a Karikó Katalint által alapított JATE-díj első kitüntetettjével fiatalon elért sikerről, feltüzelhető középiskolásokról és baktériumoknak ellenálló antibiotikumokról beszélgettünk. Interjúnk.
Visszaélnek a Nobel-díjas professzor nevével és képmásával.
Ismét hatalmas elismerést kapott hazánk Krasznahorkai László kitüntetésével. Szinte hihetetlen, de az újabb magyar Nobel-díjast faképnél hagyta első angol fordítója.
A magyar kutató szerint az amerikai támogatások megvonása miatt nem áll le az mRNS vakcina fejlesztése.
A Fidesz frakcióvezetője megszólalt a Kárpátalját ért támadással kapcsolatban.
„Nem túl fényes négy év után” a Fidesz képes volt közel két és félmillió szavazót elvinni az urnákhoz, ami nem kis eredmény – világít rá Megadja Gábor, aki Kohán Mátyással volt Kacsoh Dániel vendége a Reakcióban.
