Az Európai Parlament turbófokozatba kapcsolta a kampányt Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásáért.
Európai Parlament turbófokozatba kapcsolta a kampányt Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásáért, de szót sem ejt arról, hogy ez megroppantaná az európai gazdaságot – jelentette ki Dömötör Csaba, a Fidesz uniós parlamenti képviselője csütörtökön Strasbourgban.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Index értesülései szerint a Honvédelmi Minisztérium átfogó vizsgálatot folytatott Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök NATO-üléseken tanúsított magatartásával kapcsolatban.
A képviselő az EP plenáris ülését lezáró napon adott sajtónyilatkozatában kiemelte: az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerdai vezérszónoklatában hitet tett amellett, hogy fel kell gyorsítani a csatlakozási folyamatot, még idén meg kell nyitni az összes csatlakozási tárgyalási fejezetet, és erről már tárgyalt is Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
„Ez teljesen megfelel az Európai Néppárt kongresszusán Manfred Weberék által a múlt héten elfogadott zárónyilatkozatnak” – mutatott rá.
Mint mondta, az ukrán csatlakozás gazdasági következményei drasztikusak lennének. A képviselő egy kiszivárgott, nem nyilvános tanácsi dokumentumra hivatkozva azt mondta: bővítés többletköltsége legalább 26 milliárd euró (10 ezer milliárd forint), amit valahonnan el kell vonni.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszter nem akárhogy reagált a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott felvételre.
Dömötör Csaba az Európai Bizottság által finanszírozott Jacques Delors Intézet elemzését is idézte, miszerint az ukrán bővítés miatt át kell alakítani az uniós költségvetést: ezt kétféle módon lehet megtenni, vagy úgy, hogy elvonnak a meglévő támogatási programokból vagy úgy, hogy egy-egy országnak kevesebb összeg járna.
„Egyik rosszabb megoldás mint a másik. Az elemzés számításai szerint 5 jelenlegi tagországban 15-22 százalékkal csökkennének a kohéziós források, ezek között van Magyarország és Spanyolország is” – hívta fel a figyelmet.
Az elemzés szerint – tette hozzá – azt is végig kell gondolni, hogy az EU mennyivel járul hozzá a háború utáni újjáépítéshez.
Az EP költségvetési bizottsága egy tanulmányt, amelynek alapján 2023 végén a helyreállítás költségei már 453 milliárd euróra (181 ezer milliárd forint) rúgtak, ami felfoghatatlan összeg, és a háborús évek tapasztalatai alapján biztosan azt akarják majd, hogy ennek túlnyomó részét az európai adófizetők állják – taglalta.
A képviselő szerint a ukrán csatlakozás mezőgazdaságra gyakorolt előrelátható következményei azt mutatják, hogy a magyar gazdák átlagosan évente 120 milliárd forintot veszítenének – arányaiban 17,5 százalékot buknának a bővítéssel.
„Ennek fő oka az, hogy úgy is helyet csinálnának a bővítés költségeinek, hogy lefaragják a területalapú támogatásokat. Ennek nyomai már írásban is láthatóak” – tette hozzá.
Dömötör Csaba felhívta a figyelmet, hogy von der Leyen szándéka, hogy megszüntesse a keletről érkező fosszilis energiaimportot, amelynek a következményei a kelet-európai régióban beláthatatlanok, mert az eddigi áremelkedések tetejébe további drasztikus áremelkedéseket hoznának magukkal.
„Ezekre a tervekre mondta Magyar Péter korábban, hogy irreleváns, nem lehetséges, és egyébként is propaganda” – jegyezte meg.
Véleménye szerint a szokásos baloldali ellenzéki ügymenetről van itt szó: „tagadják a problémát, a terveket meg azt is, hogy nekik vagy a szponzoraiknak ehhez köze lenne.”
A képviselő azonban úgy véli: most már nem lehet tagadni, Magyar Péter sem tagadhat le, de olyan tervet, amelyet saját pártja, jelölője Manfred Weber, és a szintén néppárti von der Leyen feltétel nélkül támogat, arról nem is beszélve, hogy az aláírásgyűjtés után papírjuk is van arról, hogy támogatják a bővítési terveket.
(MTI)
Nyitókép:PATRICK HERTZOG / AFP
***
A Faktum elemzése szerint az isztambuli béketárgyalások 2022-ben nem önmagukban, hanem összetett geopolitikai és katonai folyamatok következtében vallottak kudarcot.
Rámutatott a Faktum az elemzésében, hogy az euró nem cél, hanem eszköz.
Az Európai Bizottság elnökének esze ágában nem volt cáfolni az álhíreket a Plovdivba tartó repülőútjával kapcsolatban.
Az osztrákok az Európai Bírósághoz fordultak a cél elérése érdekében.
A háború kitörése óta talán nem volt még példa ilyen mértékű ukrán támadásra.
Az időzítés nem véletlen.
A Faktum elemzése szerint az isztambuli béketárgyalások 2022-ben nem önmagukban, hanem összetett geopolitikai és katonai folyamatok következtében vallottak kudarcot.
Teljesen berezelt a „magyar revizionizmustól” a Szlovák Nemzeti Párt expolitikusa, míg Fico embere igyekszik hűteni a kedélyeket.
