Ha ezt az őrületet nem sikerül megállítani, Ukrajna olcsó, de ellenőrizetlen, kétes minőségű, veszélyes mezőgazdasági alapanyagokkal fogja elárasztani Európát, állítja az agrárkamara elnöke.
Magyarországon ma nagyjából ötmillió hektár van mezőgazdasági művelésben, Európa teljes mezőgazdasági területe velünk együtt valamivel több mint 157 millió hektár. Ukrajnában 41 millió hektáron folyik mezőgazdasági művelés. Ez több mint a miénk nyolcszorosa – kezdte a Demokratának adott interjúját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, arra a kérdésre válaszolva, hogy mit jelent a magyar mezőgazdaságra nézve, ha Brüsszel 2030-ig erőnek erejével berángatja Ukrajnát az Európai Unióba.
Ezt is ajánljuk a témában
Az olcsó, gyakran rosszabb minőségű ukrán termékek dömpingje, az agrártámogatások csökkenése és a génmanipulált árucikkek megjelenése súlyos veszélyt jelent a magyar mezőgazdasági szektorra nézve.
Papp Zsolt György szerint Ukrajna adottságai kiválóak, mezőgazdasága adja az ország nemzeti össztermékének több mint tíz százalékát, és még ennél is nagyobb potenciál van benne, egyes agrártermékei európai, sőt, világviszonylatban is meghatározók. A globális növényolajpiac 40, az európai 90 százalékát az ukrán napraforgó-étolaj adja. Ukrajna búzaexportja is jelentős, a világpiac tíz százalékát teszi ki. A Fekete- és a Földközi-tengeren pedig több száz millió tonna agrárterméket tud behordani az Európai Unióba. Ez a képessége veszélyes a kontinensre, mert letarolja vele a piacokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Súlyosan traumatizált társadalom, rendezetlen helyzetű kisebbségek, óriási belső feszültségek, és rengeteg ellenőrizetlenül szabadon keringő fegyver – ez az az Ukrajna, amit az EU felvenne tagjai közé. Csomagban kapnánk még egy Oroszországgal közös határt, és egy külső biztonsági fenyegetést.
A szakember hozzáteszi, Ukrajnában ismeretlenek azok az állatjóléti, állategészségügyi, növényvédelmi, élelmiszer-biztonsági szabályok, amelyek az Európai Unió gazdáira nézve kötelezőek, és a génmanipulációval is élnek. Emellett az ottani munkaerő feleannyiba kerül, mint az EU-ban, ugyanez igaz a felhasznált szerekre, műtrágyára, az energiaárak pedig több mint 50 százalékkal alacsonyabbak. Mindez hatalmas versenyelőnybe hozza Ukrajnát. Az első tíz legnagyobb, abszolút monopolhelyzetben lévő ukrajnai agrárcégből kilenc külföldön van bejegyezve.
Ezt is ajánljuk a témában
A Mandiner sorozatában az ukrán EU-tagság várható hatásait járjuk körbe.
Gond az is Papp szerint, hogy Brüsszel minden eszközzel, bármiféle egyeztetés nélkül szabadkereskedelmi feltételeket biztosít Ukrajnának, ami révén az EU-ba importált ukrajnai mezőgazdasági termékek nagy részére kivetett vámok megszűntek. A háború kitörését követően pedig olyan, egyoldalú kereskedelmi kedvezményt adtak az ukránoknak, ami teljes vámliberalizációt eredményezett. Idén júniusig él egy olyan, eddig már kétszer meghosszabbított uniós rendelet, ami lehetőséget ad az ukrán agrártermékek szabad behozatalára.
„Ha ezt az őrületet nem sikerül megállítani, akkor Ukrajna olcsó, de ellenőrizetlen, kétes minőségű, akár veszélyes mezőgazdasági alapanyagokkal, félkész vagy késztermékekkel fogja elárasztani Európát,
és ezzel nagyon gyorsan megöli az EU-tagállamok agráriumát” – fogalmaz az elnök és megjegyzi, mi, magyarok például nemcsak a hazai, hanem az EU-s piacainkat is elveszíthetjük így.
A szakember adatokkal is alátámasztja a véleményét. 2020-ban 61 ezer tonna ukrán növényi termék érkezett a belföldi piacra, ez 2022-től hirtelen 1,7 millió tonnára nőtt, vagyis a harmincszorosára. A búza behozatala nulláról 183 ezer tonnára, a kukoricáé 26 ezerről a 41-szeresére, több mint egymillió tonnára, az olajos magvaké 27 ezerről a 17 és félszeresére, 473 ezer tonnára emelkedett. A bezúduló áru jelentős része ráadásul egyáltalán nem felel meg az Európai Unióban kötelező élelmiszer-biztonsági szabályoknak. Ez már nem csak a gazdák versenyképességét teszi tönkre, hanem egészségi szempontból is veszélyes.
Szerencsére a magyar kormány a legnagyobb ellenszélben is megtiltotta 26 ukrajnai termék behozatalát,
a humanitárius okból megnyitott tranzitfolyosó pedig ma már valóban zárt átmenő rendszer, aminek igénybevételéhez kauciót is le kell tenni. De a hazánkon átutazó mezőgazdasági termékek más európai országokban piacot találnak, kiszorítva ezzel a magyar árut – állítja Papp Zsolt György.
Ma a közös agrárpolitika teljes kerete 387 milliárd euró, ez nagyjából harmada az Európai Unió teljes hétéves költségvetésének; valaha 70 százalék is volt az arány, majd sokáig az összes forrás felét kapta a mezőgazdaság. A rendelkezésre álló pénz tehát eleve csökkent. Ha a 41 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkező Ukrajna EU-tag lesz, a közös agrárpolitika forrásainak negyedét vagy akár harmadát is leköti. Ez azt jelenti, hogy a többi tagállam ennyivel kevesebb pénzen tud osztozni – jelenti ki a kamara elnöke.
Nyitóképünk: Mandiner-grafika
Miről is szól valójában a kormányzás?
„Ez durva és arcátlan hazugság” – fogalmazott az orosz elnök.
Nagyon pontosan időzített Karácsony Gergely.
Brüsszel igyekszik elkerülni annak látszatát, hogy „eddig kizárólag politikai okokból tartotta volna vissza a pénzeket”.
Észak-Korea után újabb páriát ölel keblére Moszkva.
A miniszterelnök csütörtökön és pénteken is tárgyalni fog.
A holland miniszterelnök szerint „Ukrajna jövője az Európai Unióban van”.
Körözött személyek elfogása, rongálások, verekedések...
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
