Az árrésstoppal riogatnak a Népszavának megszólaló szakértők

Az árrésstop adminisztratív beavatkozás, ami miatt a kereskedelmi vállalatok kénytelenek elszakadni a piaci árképzéstől – mondta Kozák Tamás a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén tartott vitaindítójában a Népszava tudósítása szerint. Bár a szabályozás nem vonatkozik a kis boltokra, de egyre nehezebben bírják a versenyt a nagy láncok áraival – tette hozzá az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. 

Egyre gyakrabban kerül elő a kormányzati kommunikációban a profitinfláció fogalma is, amely akkor alakul ki, amikor a cégek többet kérnek ugyanazért a termékért vagy szolgáltatásért, nem azért, mert drágább lett az előállításuk, hanem mert megtehetik. Kozák szerint ez azonban a kereskedelmi szolgáltatókra nem igaz, elég csak megnézni a vállalatok számait.

A lap szerint a konferencia résztvevői egyetértettek a szakmai szövetség elnökével abban, hogy az intézkedés káros és hogy az árszabályozást minél hamarabb ki kellene vezetni. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint 

Nem maga az infláció a probléma, hanem az jelzi, valami baj van. Lehet sok lázcsillapítót adni a gazdaságnak, de attól még nem gyógyul meg, nem oldódik meg az alapprobléma. Már holnap ki kellene vezetni az árrésstopokat,  de fokozatosan – mondta Palócz Éva. Az árstopok ugyanis kétszer emelik az árakat: a bevezetéskor és a kivezetéskor – ezért lenne fontos a mielőbbi, de szabályozott kivezetés.

Palócz Éva kijelentette, az egész gazdaság működését kell áttekinteni: a termékpályák alakulását, a termelékenység változását. A magyar termelők árai viszonylag magasak, amit az alacsony beruházások és az ebből következő alacsony termelékenység okoz. Ez az élelmiszeriparra és a mezőgazdaságra is igaz. A piaci verseny alakulását és a méretgazdaságosság előnyeit ki kellene használni, ezt szabályozókkal ösztönözni – ez lenne a kormány feladata, így lehetne a gazdaság betegségét kezelni. 

Ehelyett a kormány az egész problémát rátolta az utolsó láncszemre, a kiskereskedelemre. Pedig nem lehet az egész inflációs helyzetért a kiskereskedelmet felelőssé tenni, hiszen a problémák nem itt gyökereznek. Ami most zajlik, az nem más, mint a kereskedelmi ágazat tönkretétele, ami senkinek sem lehet érdeke – fogalmazott Palócz Éva.

Példaként említette az autópályadíjak januári, 10 százalék feletti emelését, az illetékek és más jogi, igazgatási díjak inflációt lényegesen meghaladó növelését. Hogyan küzdünk az infláció ellen, ha maga a kormány nem küzd ellene? – tette fel a költői kérdést.

A kutató emlékeztetett, az elmúlt években évi 800-900 milliárd forint uniós támogatás került az agráriumba, ám az földbérletek formájában távozott is onnan, ahelyett, hogy helyben hasznosult volna. Emiatt a magyar agrárium nagyon lassan modernizálódik: vannak ugyan modern üzemek, de nem ez a jellemző. Molnár úgy véli, a termelékenységet kellene növelni az agrárium teljes vertikumában. Ehhez jelentős uniós források is elérhetők lennének, és a jövőben is rendelkezésre állnának – ha hozzáférhetnénk. 

Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára a vitában elmondta, 

azokat egyértelműen visszafogja. A fő probléma, hogy a kormányzati döntések előtt nem egyeztetnek a szakma képviselőivel. 

„A kormány minden esetben fellép az áremelésekkel szemben – az OKSZ újabb hamis állításával ellentétben, az árréscsökkentés segíti a családokat és növeli a fogyasztást” – reagált a gazdasági tárca az OKSZ-re. A kereskedelmi szövetség szerint ugyanis az árréscsökkentés elbizonytalanítja a vevőket, fékezi a fogyasztást és a GDP növekedését. Véleményük szerint az árrésstop csak átmenetileg támogatja az infláció csökkenését, de emellett elfedi a rendszer feszültségeit, amelyek idővel egyre erősebben törnek a felszínre. 

Szintén a Népszava ír arról, hogy 

A lap szerint ha a miniszter valóban ár- vagy árréssapkát húz a vény nélkül megvásárolható készítményekre, néhány száz kis patika lehúzhatja a redőnyt! – nyilatkozta az újságnak egy gyógyszerpiaci elemző Nagy Márton minapi, sejtelmes Facebook-posztjára reagálva. A bejegyzésben a miniszter közös fotón szerepel Greskovits Dáviddal, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnökével, s a kép melletti magyarázat mindössze annyi, hogy egyeztettek a nem támogatott gyógyszerek árának jelentős növekedéséről.

Egy szakmai Facebook-csoportban volt, aki már azt is tudni vélte, 15 százalékban maximálják a patikai árrést. Mások azért aggódtak, ha a most még szabadáras termékekre is ársapkát húznak, bezárhatják a boltot. Megint mások az ársapkával érintett lehetséges termékkört próbálták összerakni. A patikusok erős nyugtalanságára az ad okot, hogy még a múlt hét végén egy másik posztban Nagy arról beszélt, hamarosan újabb árkorlátozó intézkedések várhatók.

Ennek 60 százaléka a támogatott készítmények forgalmából, 40 százalék szabadárasokéból, (közéjük tartoznak például úgynevezett OTC-szerek, illetve étrendkiegészítők) jött össze. A közfinanszírozott szerek árrését 2007 óta nem emelték, így időközbeni költségnövekedést sem tudták érvényesíteni a patikák áraikban.

A nem támogatott készítmények, étrendkiegészítők, kozmetikumok viszont szabadárasak. Ma egy ilyen átlagos doboz gyógyszerért a beteg ötezer forintot fizet, öt évvel ezelőtt viszont még a fele sem volt. Így például 2020 és 2024 között a támogatott gyógyszerekből származó bevétel 56 százalékkal nőtt, addig a szabadárasokból adódó 118 százalékkal. Ez óriási költségnövekedés, amit részben az okozott, hogy a kormány egy csomó extraadót vetett ki a támogatott készítményekre, így mindenki úgy próbált kompenzálni, ahogy tudott, köztük a szabadáras OTC-gyógyszerek ára ugrott nagyot. Utóbbiak között vannak olyanok is, amelyeket az orvos receptre ír fel, de nem jár támogatás az árához. Ezek lehetnek különböző injekciók, fogamzásgátlók, lázcsillapítók, antibiotikumok is.

Ha a miniszter posztja azt jelentené, hogy ársapkát húz ezekre a termékekre, az egyértelműen és jelentősen rontaná a patikák jövedelmezőségét. Viszont nem járna azzal az előnnyel, hogy a 13 ezer forintos fogamzásgátlóért a jövőben csak ötezret kellene fizetni – magyarázta a Népszavának egy gyógyszerpiaci elemző, aki teljesen értelmetlennek tart egy ilyen hatósági beavatkozást a patikai árakba.

Nyitóképünk illusztráció: Balogh Zoltán/MTI