A magyar–amerikai reneszánsz kellős közepén vagyunk

Mintha valaki egy washingtoni irodában halkan azt mondta volna: „pricc, pracc” – Donald Trump elnök január végi hivatalba lépését követően egy csapásra minden megváltozott Magyarország és legerősebb szövetségese, az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatában. 

Emlékezetes: a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányban Orbán Viktor miniszterelnök kénytelen volt egyértelműen állást foglalni, miután Joe Biden kormányának Magyarországra küldött nagykövete, David Pressman lényegében az ellenzék vezéreként lépett fel, és a kétoldalú kapcsolatok rombolásán dolgozott – abban az országban, amellyel hazája viszonyát javítania kellett volna. Az ő lobbitevékenységének hatására felére csökkentették Magyarország ESTA utazási engedélyeinek érvényességi idejét; szankciós listára tették Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, valamint számos jelentést fogalmaztak meg az amerikai befektetők Magyarországról való elriasztásának szándékával a befektetési klímától a kereskedelmi akadályokig; ahogy a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatok alapját képező, a kettős adóztatást elkerülő egyezmény ismételt hatályba léptetése ügyében sem történt semmi.

Pressman január 13-án az amerikai külügy szokásjoga szerint (az új elnök hivatalba lépésével az Egyesült Államok minden nagykövete hagyományosan lemond) elhagyta az országot, a változások pedig azonnal beálltak. Trump és új külügyminisztere, Marco Rubio semmit nem bíztak a véletlenre: nem elégedtek meg Pressman távozásával, hanem lecserélték helyettesét, a 2019-es elnöki impeachment során Trump ellen tanúskodó David Holmes ügyvivőt is. Helyére az új nagykövet kinevezéséig Robert Palladino ideiglenes ügyvivő érkezett, aki radikálisan másként bánik Magyarországgal, mint elődje. A Magyar Külügyi Intézet elnökével, Gladden Pappinnel folytatott áprilisi beszélgetésében, majd lapunknak május közepén adott exkluzív interjújában is világosan elmondta krédóját: „Nem fogunk a nagykövetség erkélyéről kultúrharcot vezetni. Az amerikai az egyetlen zászló, amelyet kitűzünk az épületre. Nem lesz kioktatás, és nem mikromenedzselünk, nem folyunk bele minden apróságba, csak eredmények lesznek. Feladatunk az amerikai érdekek védelme, a szövetségesek támogatása és a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerség előmozdítása. Magyar­ország megérdemli ezt, és a Trump-kormányzat meg is adja önöknek.” 

Bizonyosan nem lesz felhőtlen innentől sem a magyar–amerikai viszony, de a viták a szövetségesek közös ügyeire és nem magyar belügyekre vonatkoznak majd, a konfliktusokat pedig zárt ajtók mögött oldják meg.

Nem Amerika budapesti missziója az egyetlen terület, ahol politikaváltás történt, külügyminiszteri szinten is változás tapasztalható. Míg Joe Biden külügyminiszterével, Antony Blinkennel Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek kizárólag multilaterális találkozók margóján volt lehetősége beszélni OECD-, NATO- és ENSZ-fórumokon, Rubio már márciusban, másfél hónappal Trumpék hatalomba kerülése után fogadta Szijjártót Washingtonban. Tárgyalásuk kitűnő hangulatban zajlott, s azóta is érezhető a konstruktív hangnem, Magyarország például az európai uniós szankciók tekintetében Amerikával egyeztetve, a békepolitikát támogatva mozog – nyoma sincs a szövetségen belüli régi elszigeteltségnek.

Bár fontos az amerikai belpolitikai beavatkozások elülése (amin a Trump-kormány USAID- és Szabad Európa-ellenes hadjárata is sokat segített), 

A Trump-kabinet már tett olyan pozitív gesztust felénk, amelyből nem túlzás arra következtetni, hogy a Magyarországgal fenntartandó kapcsolatokat hazánk politikai, gazdasági és katonai súlyán felüli prioritásként kezeli: rendkívül gyorsan, az adminisztráció első száz napjában levették Rogán minisztert a Magnitsky­-törvény szerinti szankciós listáról. Beszédes az is, hogy bár az ellenzék kül­politikai szakemberei a kampány során szünet nélkül hangoztatták, Magyarország a Kínával való együttműködése miatt egyelőre semmiféle nyilvánosan elérhető amerikai kritikát nem kapott. Ugyanakkor hátravan még a pozitív agenda: a magyar állampolgárokra vonatkozó ESTA-szabályozás enyhítése, a kettős adóztatásról szóló egyezmény ismételt hatályba léptetése. Emellett a kormány vezető tagjai többször nyilatkoztak arról is, hogy folyamatban vannak a tárgyalások egy nagy magyar–amerikai gazdasági csomagról, amelynek eredményei több mint ellensúlyozhatják az – azóta Európa vonatkozásában a hatástalanságig felvizezett – trumpi vámintézkedéseket. 

Orbán Viktor miniszterelnök április közepén az Ötben Hont Andrásnak adott interjújában azt ígérte: a gazdasági csomag vonatkozásában fél éven belül előrelépések várhatók. Hogy folynak az egyeztetések, arról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszélt. A magyar–amerikai kapcsolatok ugrásszerű javulása politikai-diplomáciai szinten tehát Trump elnök hatalomra kerülése után gyorsan megtörtént – a következő lépés ennek kölcsönös gazdasági haszonra fordítása.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán