Komoly vita kerekedett Ukrajna uniós tagsága kérdésében, de véleményütköztetés történt Rogán Antal amerikai szankciós listáról való levétele kapcsán is.
Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója és Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője voltak a Reflex adásának vendégei. A hirado.hu hírháttérműsorában megemlékeztek Ferenc pápáról, de szóba került Rogán Antal levétele az amerikai szankciós listáról, Ukrajna uniós tagságának különféle szempontjai, valamint a hazai pártok lehetséges támogatottsága egy évvel az országgyűlési választások előtt.
Deák Dániel szerint „viccesen meg lehet jegyezni, hogy Rogán Antalnak papírja van arról, hogy nem korrupt”. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a korrupciós vádak a szankciós listáról való levétellel elmúltak.
Mint mondta:
erről a listáról ilyen hamar senki nem került még le, így az ügyben megfogalmazott ellenzéki állítások leperegtek.
Fodor Gábor is úgy látja, hogy siker a magyar kormány számára Rogán Antal levétele a szankciós nyilvántartásból, ugyanakkor súlyos ügynek tartja a magyar miniszter felkerülését. Kijelentette: a procedúra végén politikai döntés született, és kétségtelenül barátságtalan lépés volt a demokrata kormányzattól a magyar miniszter szankciós listára helyezése.
Fodor Gábor szerint mindez azt mutatja, hogy a
Trump-adminisztráció nem akar politikai konfliktusban lenni Magyarországgal”,
ugyanakkor véleménye szerint Rogán Antalon mindennek ellenére ott maradt a bélyeg.
Fodor Gábor úgy véli, Magyarországnak hosszú távon érdeke Ukrajna európai uniós tagsága, és bár az egykori miniszter rövid távon nem támogatná Kijev integrálását, de hosszú távon hazánk számára hasznosnak tartaná azt.
Rámutatott:
ha Ukrajna évek múltán sem teljesíti a feltételeket, Magyarország ugyanúgy megvétózhatja az ukrán uniós csatlakozást.
Deák Dániel ugyanakkor felhívta a figyelmet: Ursula von der Leyen kimondott célja, hogy Kijev 2030 előtt csatlakozhasson az Európai Unióhoz, így gyorsított eljárással egy olyan országot hoznának be az Európai Unióba, amelynek a csatlakozása Magyarországot több szempontból is negatívan érintené.
Az elemző példaként hozta fel az agrártámogatások kérdését, amelyek az ukrán belépés esetén csökkennének a magyar gazdák számára.
A beszélgetés során felmerült az is, hogy a közvélemény-kutatások terén manapság hatalmas nagy mellényúlások vannak. „De ahogy a politikában is egyre kevésbé van következménye a dolgoknak, úgy azt látom, hogy e tekintetben, az intézetek vonatkozásában sincs” – jegyezte meg Fodor Gábor.
Nyitókép: képernyőfotó / hirado.hu
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A Tisza Párt azt a mítoszt sulykolja legelkötelezettebb szimpatizánsainak, amely szerint a Fidesz-KDNP csalásra készül.
A háborúba vezető vonaton nincsen fék – Boris Pistorius hátborzongató figyelmeztetést küldött a Nyugatnak.
Az ukrán elnök szerint Oroszországnak további 800 ezer embert kellene feláldoznia két év alatt, ha katonailag meg akarná hódítani Kelet-Ukrajnát.
Az orosz külügyminiszter véleménye szerint nem sok jóra számíthat az ukrán elnök.
Brutális jóslat látott napvilágot. Kovács András írása.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
A módszer közvélemény-kutatási adatokra alapoz. Miután a jövőről szól, nyilván jelentős részben ködszurkálás, de egyrészt ez egy választás előtt szinte elkerülhetetlen.
Vége az atomfegyverek korlátozásának, az oroszok és az amerikaiak is azt csinálnak, amit akarnak.
