Az óbaloldali városvezetések – például a győri – lehetnek a Tisza következő áldozatai.
Ellenzékváltásban van Magyarország: az európai parlamenti választások óta kevés kétség férhet ahhoz, hogy az ellenzéki választók ráuntak a kudarcos baloldali pártokra, és szinte egy emberként sorakoztak fel a Tisza Párt mögé, amely a világos szakpolitikai program nélküli, korrupciós tematikára felhúzott kormányváltás jól ismert portékáját kínálja nekik.
Van ugyanakkor a magyar politikának egy olyan szegmentuma, ahol az ellenzékváltás nem történt meg: az önkormányzatok világa, hiszen a Tisza a fővárosi közgyűlési képviselői helyeken kívül nem pályázott meg önkormányzati tisztségeket.
Az önkormányzatokban ezért zombikként ülnek vezető pozíciókban rég kimúlt vagy igazán sosem létezett óbaloldali pártok emberei,
s épp a számukra okozhatják a legnagyobb kihívást a magyar politikus tektonikus kihívásai. Az ugyanis egyértelműnek látszik, hogy Magyar Péter nem döglött lovakon nyargalva tör a főhatalomra: bár a háttéralkuk a Fővárosi Közgyűlésben és az Európai Parlamentben is megszületnek, nyíltan a Tisza Párt a látszatát is igyekszik kerülni annak, hogy összekenje magát a részben politikai álláspontjaik, részben sikertelenségük miatt toxikussá vált óbaloldali pártokkal.
A helyben jól beágyazott ellenzéki polgármesterek erre rendre azzal reagálnak, hogy megtagadják egykorvolt pártjaikat, teljesen kicsekkolnak az országos politikából, és helyi civilszervezetek mögé bújva rejtik el korábbi identitásukat.
Ezt a stratégiát alkalmazza a Szegeden huszonhárom éve bebetonozottnak tűnő Botka László, aki már 2019-ben otthagyta az MSZP-t, s például a Szegeden épülő kínai BYD autógyár ügyében is a kormány szövetségese, miközben az óbaloldal ellenzi a kormányzat elektromosautó-ipari beruházásait. Őrsi Gergely, a II. kerület újraválasztott polgármestere tavaly augusztusban hagyta ott a szocialistákat, míg a Szombathelyen újraválasztott, azóta Lázár Jánossal is parolázó Nemény András április elején DK-s és momentumos kollégáival egyszerre lépett ki a pártjából. Ezek az ellenzéki polgármesterek a „civilesedéssel” próbálhatják kivédeni a Tisza helyezkedéseit, és elfogadható helyi vezetőnek megmaradni az országos politikában jórészt Magyar Péterhez vándorolt szavazóik számára.
Ezt is ajánljuk a témában
Szombathely politikai berendezkedés úgy tűnik, hogy átalakul. Ami izgalmassá teszi az egészet, hogy a régi bútordarabok más magyar városokban is megújulnak, a gyökerek pedig régre nyúlnak vissza.
Ezt is ajánljuk a témában
Őrsi Gergely hivatalosan is beadta lemondási nyilatkozatát a II. kerületi MSZP-csoporthoz, ezzel kilépve a szocialista pártból.
Azonban nem minden óbaloldali polgármester követi ezt a stratégiát: Győrben például az LMP és a Momentum nyílt és az MSZP hallgatólagos támogatásával, rekordgyenge eredménnyel megválasztott Pintér Bence mintha egyenesen a Tisza bukására és az óbaloldal feltámadására játszana (sőt, az Audiról is leginkább csak negatív kontextusban beszél).
A városban közismert, hogy Pintér mentora a tanácselnökből polgármesterré vedlett, majd 2006-ig regnáló ősszocialista Balogh József.
Emellett a Karácsony Gergely vezette főváros mintájára a győri polgármester kabinetében menedéket és közpénzállást talált szinte a teljes, helyben mindig is igen népszerűtlen óbaloldal:
Jenei Ferenc, az országosan gyakorlatilag már nem létező LMP helyi elnökéből „polgármesteri főbiztos” lett, a 2020-ben a fideszes Dézsi Csaba Andrással szemben alulmaradt helyi MSZP-elnök, Pollreisz Balázs polgármesteri biztosi állásban landolt.
Új elemként Pintér a Tisza számára vörös posztót jelentő Demokratikus Koalícióval is összeborulni látszik, pedig a Gyurcsány-párt tavaly még ellenjelöltet indított vele szemben a választáson azon Glázer Tímea személyében, aki még a frissen kirobbant botrányát követően sem tudta megverni Borkai Zsoltot. Farkas Józsefet, a DK régi helyi politikusát ugyanis polgármesteri megbízottá emelte a városvezető.
De éppenséggel akad momentumos káder is Pintér környezetében. A polgármester frakciójában ülő egyik képviselő, Szakács András – aki egyébként a legutóbbi információk szerint Prágában élve látja el győri képviselői teendőit – friss vagyonnyilatkozata szerint rögtön két állásban is van a Momentumnál, összesen egymilliós bruttó fizetésért: havi 233 ezer forintért kezeli a Momentum-frakció alkalmazottjaként a párt közösségimédia-felületeit, valamint havi 828 ezerért ad „kommunikációs tanácsokat” a momentumos vezetésű Zugló önkormányzatának.
Pintér a szimbolikus térben is világossá teszi, hogy az óbaloldallal van – a március 15-i városi ünnepségre például nem mást, mint Gurmai Zitát, az MSZP Nőtagozatnak elnökét hívta koszorúzni.
Nem csoda hát, hogy Magyar Péter látványosan kerüli Pintér Bencééket.
Mikor március végén legutóbb a városba látogatott, kínosan ügyelt arra, hogy az óbaloldali városvezetés egyetlen tagjával se fotózkodjon. Az egyetlen helyi politikus, akit kitüntetett egy szelfivel, Balla Jenő, az Összefogás Győrért Egyesület vezetője volt – ő a tavalyi polgármester-választáson 2,14, saját körzetében egyéni képviselőjelöltként 5,8 százalékot szerzett.
Nyitókép: Magyar Péter/Facebook
Magyar Péter 12 napja tartó kormányzása egy szempontból biztosan sikeres. Kovács András írása.
Lannert Judit cáfolta a sajtó információit.
Az MSZP és az akkor az ország és az állam kulcspozícióit elfoglaló elitek hatalma nem a demokratikus rendszer legitimációjából eredt, hanem a diktatúra idején felhalmozott kulturális tőkéből.
Egyre többen csatlakoznak az élet védelmét célzó petícióhoz.
A Nolimpia mozgalommal ismertté vált balliberális párt egyetlen képviselője sem kapott eddig szerepet a Tisza-kormányban.
A DK-s politikus szerint a „tornyos házba” nem vagánykodni jár az ember, hanem szolgálni a hazáját.
Ezek voltak a legolvasottabb híreink csürtörtökön.
A paksi közönségkedvenc a pályafutása kezdetéről, csúcsáról és a válogatott mezben érzett hiányérzetéről is mesélt. Böde Dániel továbbra is céltudatosan készül az NB I-es csúcsdöntésre.
A Fidesz frakcióvezetőjének válasza kihúzta a gyufát a miniszterelnöknél.
