Az ellenzéki közvélemény-kutatók sorra hozzák azokat a méréseket, amelyek szerint a Tisza Párt egyre magabiztosabban vezet. Hogy ezzel jól jár-e az ellenzék reménysége, az kérdéses. Márki-Zay Péternek annak idején nem jött be.
„Választást szeretnénk nyerni, nem közvélemény-kutatást” – reagált Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter novemberben arra, hogy a Medián 11 százalékos különbséget mért a biztos választók között a Tisza Párt és a Fidesz között az előbbi javára. A frappáns replika nem Gulyás Gergelytől származik. Még csak nem is Kövér Lászlótól, aki a Magyar Időknek nyilatkozta ezt 2017-ben. A magyar politika egyik leghíresebb szállóigéjét a szocialista Kovács Lászlónak köszönhetjük. Az MSZP elnöke 2002-ben annak kapcsán fogalmazott így, hogy a jobboldal a közvélemény-kutatásokat magabiztosan „megnyerte”. A politikai felmérésekről tehát nem a 2022-es választáson derült ki, hogy
jóslásra nem alkalmasak,
igaz, ezt azóta mintha sokan elfelejtették volna.
Azt pedig kifejezetten köszönjük a párbeszédes politikusnak, hogy akciójával újabb alkalmat adott a tiszás főfarizeus lelepleződésére. Francesca Rivafinoli írása.
Újabb szürreális pillanathoz érkezett Magyar Péter „nőpolitikája”: egy konferencián arról beszélt volna, hogy miként kell támogatnia egy férfinak a partnerét a karrierépítésben.
A tiszások „szeretetország” helyett egyenesen a leszámolást tűzték ki célul.
Az európai parlamenti képviselőknek is kötelező lesz a vagyonnyilatkozat.
Azt pedig kifejezetten köszönjük a párbeszédes politikusnak, hogy akciójával újabb alkalmat adott a tiszás főfarizeus lelepleződésére. Francesca Rivafinoli írása.
Ebben a jövőképben mi nem csupán láncszem vagyunk a régiók között, hanem egy olyan alkotótér, amely képes egységbe szervezni a két kultúrkör legnemesebb eszméit.
