Az ellenzéki közvélemény-kutatók sorra hozzák azokat a méréseket, amelyek szerint a Tisza Párt egyre magabiztosabban vezet. Hogy ezzel jól jár-e az ellenzék reménysége, az kérdéses. Márki-Zay Péternek annak idején nem jött be.
„Választást szeretnénk nyerni, nem közvélemény-kutatást” – reagált Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter novemberben arra, hogy a Medián 11 százalékos különbséget mért a biztos választók között a Tisza Párt és a Fidesz között az előbbi javára. A frappáns replika nem Gulyás Gergelytől származik. Még csak nem is Kövér Lászlótól, aki a Magyar Időknek nyilatkozta ezt 2017-ben. A magyar politika egyik leghíresebb szállóigéjét a szocialista Kovács Lászlónak köszönhetjük. Az MSZP elnöke 2002-ben annak kapcsán fogalmazott így, hogy a jobboldal a közvélemény-kutatásokat magabiztosan „megnyerte”. A politikai felmérésekről tehát nem a 2022-es választáson derült ki, hogy
jóslásra nem alkalmasak,
igaz, ezt azóta mintha sokan elfelejtették volna.
Hogy mi történt 2022-ben a közvélemény-kutatókkal, arra azért irányul nagyobb figyelem mostanság, mert Orbán Viktor miniszterelnök Hont Andrásnak nyilatkozva nemrég azt mondta, egy kategóriának tartja a Tisza Pártot és az előző ciklusban ellene induló ellenzéki összefogást, és szerinte komolyan kell venni a mostani riválisát, éppen úgy, ahogy az előzőt. Hont András a 2022-es ellenzéki összefogás komolyságát illetően kételyét fejezte ki, de a miniszterelnök úgy fogalmazott: „2021 szeptemberében Márki-Zay Péter 5 százalékkal vezetett előttem a közvélemény-kutatásokban.” Hozzátette: „Az összefogás 2021 őszén pártszinten is és miniszterelnök-jelölti szinten is előttünk volt. Tehát ne becsüljük le. Az, hogy utólag nagyon megvertük őket – mert nagyon megvertük őket, ne tévesszen meg bennünket –, az egy nagyon komoly erő volt.”
A Tényellenőr oldal egy korábbi elemzése szerint a közvélemény-kutatások átlagosan 9,1 százalékponttal mérték felül az ellenzék táborát a 2022-es választás előtt. „A mérési adatok soha nem fognak teljesen pontos adatokat mutatni, a közvélemény-kutatás nem jóslás. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a baloldalhoz közel álló piaci szereplők a hírek szerint céltudatosan a realitástól jelentősen eltérő adatokat tettek közzé. Beszédes, hogy Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője januárban egyik szereplése során arról beszélt, nem hisz abban, hogy a Tisza Párt maga mögött hagyta volna a kormánypártokat, nem látja, hogy kormányváltó hangulat lenne, a Fidesz pedig őrzi bástyáit. Ehhez képest a Republikon nem sokkal később egy olyan adatsort ismertetett, amely 7 százalékos előnyt mutatott a balliberális pártnál. Horn megszólalása azt az érzetet kelti, hogy némileg talán ő maga is vonakodik részt venni ebben a szemfényvesztésben” – fogalmazott nemrég a Magyar Nemzetnek Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője.
Az oldal napokban közölt elemzésében azt állítja:
a baloldali közvélemény-kutatók ugyanúgy kampányolnak Magyar Péternek, ahogy Márki-Zay Péternek kampányoltak a 2022-es választás előtt.
Egy fontos különbségre azonban felhívják a figyelmet: értékelésük szerint az előző választás előtt a kormányfő kihívójának személyes népszerűségét igyekeztek igazolni, most viszont Magyar Péter túlságosan megosztónak bizonyulhatott ehhez, így a Tisza Párt került a népszerűségi verseny középpontjába. „Különösen érdekes, hogy a pártot elindító Magyar Péter népszerűsége nagyságrendekkel elmarad már most a később rendkívül népszerűtlennek bizonyuló Márki-Zay Péter 2021 végi kedveltségétől” – fogalmaznak.
A Tényellenőr szerint a Tisza Párt népszerűségének építése már 2024 második felében elkezdődött, az általa baloldaliként emlegetett központok sorra jöttek ki a Tisza vezetését mutató kutatásokkal: az Idea a teljes népesség körében 6, a Medián 7 százalékpontos előnyt mért a Tiszának. A kormánypártiként számontartott Századvég ezzel szemben a biztos szavazók körében 40 százalékos támogatottságot mért a Fidesznek, a Tiszának 31 százalékost. A Závecz Research március végi felmérése szerint a Tisza előnye a biztos pártválasztók körében 5 százalékpontos, a 21 Kutatóközpont pedig már 14 százalékpontos előnyről is írt áprilisban.
„A Republikon 2021 novemberében arról számolt be, hogy a kormánypártok támogatottsága csupán 34 százalékos a teljes népesség körében, míg az ellenzéket 40 százalék támogatja. A biztos pártválasztók körében pedig még nagyobb, 8 százalékpontos különbséget mértek” – emlékeztet a Tényellenőr.
A Závecz Research kutatása 2021 novemberének második felében 4 százalékos ellenzéki előnyt mutatott. Aztán ahogy közeledett a választás napja, több, a baloldalhoz köthető közvélemény-kutató jött ki egyre reálisabb mérésekkel. Közvetlenül a voksolás előtt a Medián állt a legközelebb az igazsághoz: 8 százalékos előnyt adott a kormánypártoknak; a legnagyobbat a Publicus tévedte, szerinte ugyanis a kormánypártok és az összefogás fej fej mellett állt.
De még a Medián is méreteset tévedett, hiszen a kormánypártok hajszál híján 20 százalékot vertek listán a szivárványkoalícióra. Nem csoda, ha ezek után magyarázatot kellett találniuk.
Hann Endre, a Medián vezetője azt mondta: „Tény, hogy igenis befolyásolnak a közvélemény-kutatások.
(…) Ez a kutatót gátolhatja. Nem tud szabadon beszélni. Felelősséget érzek, hogy ha azt mondom, az egyik tábor borzasztó gyatrán áll, akkor elveszem a szavazók kedvét.” Róna Dániel a 21 Kutatóközponttól pedig úgy fogalmazott: „Abban van igazság, hogy a nyilvánosság elé kerülő kutatások egy része azt mutatta, szoros a verseny. Ezek sajnos nem voltak megfelelő színvonalúak. Eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat. De ebből nem következik, hogy mindegyik kutatás rossz lett volna.”
Róna Dánielék 2024 októberében aztán elsőként jöttek ki olyan felméréssel, amely szerint a Tisza népszerűbb, mint a Fidesz. A Nézőpont közel sem ezt mérte, az intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel úgy fogalmazott, hogy „Róna Dániel bevezette a közvélemény-formáló kutatás fogalmát a közvélemény-kutatás helyett”. A 2022-es eredmények alapján ez nem elrugaszkodott gondolat, de azt sem zárhatjuk ki, hogy a kormánypártok egyszerűen sokkal jobb kampányt csináltak.
Hogy mi történt a valós pártpreferenciákkal onnantól, hogy a kutatóközpontok először mutatták ki Márki-Zay Péter vezetését, soha nem fogjuk megtudni. Ahogy azt sem, mi van a Tisza Párt vezetését kimutató számok mögött. Egyet tudunk biztosan: Kovács Lászlót egy dologban máig nem sikerült megcáfolni, hogy választást kell nyerni, nem közvélemény-kutatást.
A kerekasztal lovagjai
A baloldali közvélemény-kutató cégek kerekasztalt alapítottak, és rendszeres találkozókon, politikai menetrend alapján haladva egyeztetnek – írta a Magyar Nemzet még januárban. A lap úgy fogalmazott: ezek a cégek, hasonlóan a 2022-es választást megelőző időszakhoz, összehangoltan, koordinálva dolgoznak, és ennek a politikai menetrenden alapuló, ütemezett összjátéknak tudható be, hogy az intézetek egymáshoz igazított méréseikkel a Tisza Párt vezetését mutatták ki. A Magyar Nemzet információi szerint a hálózatban irányító szerepet tölt be a 21 Kutatóközpont, az egykor Jobbik-közeli, ma a Medián vonzáskörében lévő Iránytű Intézet pedig az adatfelvételi kapacitást biztosítja.
Nyitókép: A baloldali szimpatizánsok közvélemény-kutatásokban gyökerező reményei hamar szertefoszlottak a választás estéjén
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Informális egyeztetésre készül Ursula von der Leyen és Magyar Péter.
Szép lassan a hívek számára is láthatóvá válik, hogy a királyuk meztelen.
Sok minden eldőlhet.
Olaszországba megy a leendő miniszterelnök.
A Hotel Lentulai legújabb adásában Pityinger László, Dopeman volt Lentulai Krisztián vendége.
Kedden összeül a jegybank monetáris tanácsa, hogy meghozza az első döntését az alapkamatról a választások óta. Bár a forint erőssége miatt akár lazítás is jöhetne, a Mandinernek nyilatkozó szakértők most még nem várnak kamatvágást, hiába Magyar Péter választási győzelme.
A krími támadás komoly károkat okozott az orosz haditengerészeti és a légvédelmi infrastruktúrában.
Ráadásul az uniós mentelmi jogot kikérni sokkal bonyolultabb eljárás.
