A Paks kiszállt a bajnoki címért folytatott küzdelemből, de így is nyomás került a Fradira

Az Újpest sorozatban harmadik meccsén maradt veretlen.

Fénykorokból és sötét korszakokból álló ezeréves magyar történelmünk igazi tükre a székesfehérvári bazilika és az ottani királyi maradványok sorsa.
A középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt a székesfehérvári bazilika, hazánk uralkodóinak fő koronázási helyszíne. Az óvárosi romkertben maradványként megtalálható falak egykor büszkén nyúltak az ég felé, az uralkodók életének pedig legnagyobb napja lehetett az itteni koronázás, természetesen egy idő után kizárólag a Szent Koronával.
A bazilikát Szent István kezdte építeni. Háromhajós és legalább kéttornyos templomépület volt, hatvanszor harminc méteres alapterületével, mintegy harmincméteres belmagasságával a 11. században Európa legnagyobb bazilikái közé tartozhatott. A későbbi királyok bővítették és gazdagították az épületet. Károly hozzányúlt a boltozatához, Zsigmond idején Ozorai Pipó gótikus stílusban magasította meg az egyik tornyot.