Amennyiben az európai képviselők nem tesznek eleget nyilatkozattételi kötelezettségüknek, vagy hiányosan nyújtják be a dokumentumokat, akár a mandátumuk elvételéről is dönthet a Nemzeti Választási Bizottság.
Jelenleg az Európai Parlament közel sem követel meg akkora átláthatóságot, mint amekkorát a magyar törvények.
A szabályozás szerint abban az esetben kell nyilatkozniuk a brüsszeli politikusoknak, ha mellékjövedelemre tesznek szert, illetve parlamenti munkájuk mellett mást is végeznek. Nem szükséges ugyanakkor részletesen elszámolni a vagyonukról, vagy az ingatlanjaikról, illetve más befektetéseikről.
Áthatja Brüsszelt a politikai korrupció
Az Alapjogokért Központ legfrissebb jelentésében egyértelműen rámutatott, hogy Brüsszelben a politikai korrupció már hosszú ideje komoly problémát jelent. Erre világított rá számos eset, így például
- az Eva Kaili-botrány,
- Ursula von der Leyen Pfizer SMS-esei,
- a Didier Reynders volt EU-s biztos elleni pénzmosási vádak,
- valamint több, Manfred Weberhez közel álló személy korrupciós ügye is.
Ha megnézzük, hogy milyen vagyonnyilatkozati és átláthatósági szabályoknak kell megfelelni a brüsszeli tisztségviselőknek, aligha meglepő ez – gyakorlatilag minimális korlátok léteznek számukra. Ezek fényében érthető az Alapjogokért Központ értékelése szerint, hogy miért döntött úgy a magyar Országgyűlés, hogy szigorúbb vagyonnyilatkozati követelményeket ír elő az EP-képviselők számára.