A magyarok mindig is társadalmuk szerves részének tekintették a zsidókat, és ez fordítva is igaz. Az 1848-as forradalom idején a zsidók támogatták a magyar szabadságharcosokat, hálából pedig az 1849-es szegedi országgyűlés kimondta a zsidók egyenjogúsítását. Később Tisza Kálmán miniszterelnök 1883-ban leverte az antiszemita zavargásokat a tiszaeszlári vérvádper után, biztosítva, hogy az ő kormányzása alatt egyetlen ártatlan polgár se szenvedjen sérelmet. Fia, Tisza István, aki az első világháború végéig szintén Magyarország miniszterelnöke volt, egy olyan időszak során vezette az országot, amelyben a zsidó közösség gazdasági, kulturális és társadalmi téren is virágzott – három minisztere is zsidó származású volt. Az idők során a judaizmus Magyarország három hivatalos vallása közé emelkedett a katolicizmus és a protestantizmus mellett.
A második világháború és a holokauszt sötét foltot hagyott Európa, különösen Magyarország történelmén. A nyilasok magyar zsidók ellen elkövetett bűntetteit nem lehet bagatellizálni. Ugyanakkor fontos emlékezni (vagy felismerni) azt a tényt, hogy Magyarország volt az egyetlen ország, amely 1944-ig megtagadta zsidó állampolgárainak deportálását a megsemmisítő táborokba. Csak miután a náci Németország megszállta az országot, kezdődött meg a magyar zsidóság megsemmisítése.
Ezért
teljesen hamis azt állítani, hogy Orbán Viktor Izrael-barát és zsidóbarát politikája pusztán rövid távú politikai érdekekből fakad.
Orbán Viktor ma Izrael egyik legnagyobb barátja a világon. Nem véletlen, hogy Magyarország Netanjahu második külföldi úti célja az Egyesült Államok után, és az első Európában azóta, hogy 2023. október 7-én kitört a háború. És nem, a Nemzetközi Büntetőbíróság abszurd elfogatóparancsa semmilyen hatással nincs Netanjahu szabad mozgására, illetve arra, hogy szinte bármelyik országot meglátogassa, amelyet csak akar – különösen most, hogy Donald Trump ismét a Fehér Házban van.