S elindult, el ne felejtsük, a 2024 nyarán rosszul teljesítő helyi pártszervezetek gatyába rázása is.
A nagy ügyekben jó pozíciót fogni kulcsfontosságú a győzelemhez. Háború, migráció, ipar, a nagy közszolgáltatási ellátórendszerek jövője – ezekben mind fontos jót és igazat mondani. De oda kell figyelni a papírvágásokra. Van még jó pár, mert ennyi év után elképzelhetetlen, hogy ne legyen. Maradtak apró bosszúságok, melyekre ellenzéki és fideszes magyarok kisebb-nagyobb érintett csoportjai egyaránt rövid, ám annál intenzívebb szemforgatással reagálnak. Ezret és egyet tud a mindennapi életéből mindenki felsorolni, sokakat és keveseket érintőket egyaránt. A fűtött győri vasútállomási okmányiroda fűtetlen várótermét, hivatali szívózást, egy-egy különösen elérhetetlen háziorvost, kátyús bekötőutat, a Neptunt, a külön nyilatkozatot igénylő ingyenes készpénzfelvételt, vagy épp a misszióra kiutazó katonáink első meghökkenését, mikor megtudják, mennyivel kevesebbet von le többi NATO-s bajtársuk ENSZ-es fizetéséből az ottani minisztérium. Ez mind nem tragédia. Hanem papírvágás. Idegesítő kis bosszúság, melynek megoldása jelzi:
a kormányzó jobboldal 14 év után is egy valóságban él az országával, s minden területre jut éles szemű, értő, az állampolgár érdekét néző embere.
(Nem megoldásuk meg, nos – az érintettek számára ennek ellenkezőjét jelzi, akár igaz ez, akár nem.)
A Fidesz világossá tette: nem kíván ezer papírvágás által elhalálozni. Helyes. Neki is kell menniük minden idegesítő kis bosszúságnak. Semelyik probléma nem túl kicsi ahhoz, hogy figyelmet kapjon – hisz az ember sosem tudhatja, melyik patkószegen áll vagy bukik majd 2026.