Ezt mondták 1956-ban is, de végül mi, magyarok ütöttük ki az első téglát a berlini falból, ami elhozta a szabadságot egész Európának.
És ezt mondták most is – el vagyunk szigetelve –, és ma mégis mindenki ránk kíváncsi.
Miért kíváncsi ránk a fél világ? Biztosan nem a gazdaságunk mérete vagy a hadseregünk tűzereje miatt. Mink van nekünk, ami nekik ott, Nyugaton nincs? Pedig szükségük lenne rá.
Széchenyi azt tanította nekünk, hogy minden nemzetnek megvan a maga hivatása, lényege, a nemzet eleme. Van olyan nemzet, amelyiknek a kereskedés az eleme, van, amelyiknek a hódítás. Van olyan nemzet, amelyiknek a filozófia az eleme, a másiknak a művészet, és van, akinek a tudományok.
Barátaim, de mi az, amiért a mi vérünk forr, amiért a mi szívünk dobog, ami a magyarok eleme? A szabadság, kedves Barátaim! A magyarok eleme a szabadság. A magyar ember akkor van elemében, amikor a szabadságáért harcol.
Szabadságharcosok vagyunk. Tudjuk, hogyan kell kivívni a szabadságot. Tudjuk, hogyan kell megvédeni a szabadságot.”