Az Európai Egyesült Államok elnevezés magát rendkívül furfangosnak vélheti, hiszen kitalálói kínosan ügyeltek arra, hogy az »Unió« kifejezés nélkül csináljanak Szovjetuniót. Hogy szovjet csak a tartalmában lesz, vagy a nevében is, az majd később kiderül. Mindenesetre az világosnak tűnik, hogy az elképzelés egy Excel-Európa, ahol minden »tagország« csak egy kis, egységes (amúgy politikailag jelentéktelen) rubrika, amelynek tartalma szükség szerint formázható, módosítható, vagy akár törölhető is. A különvélemény csak hiba, és persze vannak olyan értékek, amelyeket a rendszer már nem tud kezelni. Például Isten, haza, család, meg hasonló, nullákra és egyesekre nem bontható dolgok.
Hogy ennek az elképzelésnek vannak támogatói, elsőre talán furcsának tűnhet, de egyáltalán nem meglepő. A Z-generáció önálló életkezdési modelljéből (vagy inkább annak hiányából) világosan látszik az egyéni teljesítménykényszertől, az elköteleződéstől és felelősség vállalástól való félelmében. De persze nem szabad mindezt egyetlen generációra rátolni, sokkal súlyosabb előzményei vannak annak a ténynek, hogy mind Európában, mind Magyarországon vannak támogatói a birodalmak bábáskodásának.”