Schiffer szerint Magyarország gazdasági sebezhetősége csak nőhet, ha Trump vámháborút indít Európa ellen.
A Mandiner Reakció eheti adásának vendége Schiffer András volt, aki éles kritikával illette az amerikai külpolitika progresszív fordulatát és a globális tőke politikai befolyását. A beszélgetés legérdekesebb részei közé tartozott az USAID-botrány elemzése, a nemzetállami gazdaságok sebezhetősége és a Trump-adminisztráció várható politikai lépései.
„A demokráciaexport valójában nem más, mint az amerikai befolyás kiterjesztésének egyik eszköze.”
Schiffer szerint az USAID eredeti célja, vagyis a segélyezés és a demokráciaépítés, mára teljesen eltorzult, és a progresszív politika egyik eszközévé vált. Kifejtette, hogy az amerikai külpolitika valójában nem az emberi jogok védelmére, hanem a globális tőke érdekeinek kiszolgálására összpontosít.
A USAID és az egész progresszív politika végtelen gonoszságát és romlottságát mutatja, hogy egy jóemberkedő álarc mögé próbálja rejteni a valós céljait”
– fogalmazott. Külön kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok több mint 80 országban szervezett destabilizációs műveleteket, amelyek valódi célja a geopolitikai befolyás kiterjesztése volt, nem pedig a demokrácia támogatása. Ezt szerinte jól példázza a bangladesi események kezelése, ahol a nyugati narratíva egyértelműen félretájékoztató volt.
„Ez a pszichopátiája a progresszív politikának: kifosztják a társadalmakat, majd azt állítják, hogy ők segítenek a legelesettebbeken.”
A gazdasági kérdéseket illetően Schiffer élesen bírálta a magyar nemzetgazdaság kitettségét a globális ellátási láncoknak. Úgy vélte, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikája túlzottan függ a német autóipartól, amely Trump esetleges vámháborús politikája miatt veszélyes pályára kerülhet.
Ha Trump vámháborút indít Németország ellen, az közvetlenül érinti Magyarországot is, hiszen a magyar nemzetgazdaság szignifikánsan megerősödött a német autóipartól való függésben”
– hangsúlyozta. Szerinte hosszú távon Magyarország gazdasági sebezhetősége fokozódik, ha nem kezd el alternatív iparágakat fejleszteni és csökkenteni a külgazdasági kitettséget. A nemzetközi fejlesztéspolitikával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak felelőssége lenne a globális dél megsegítése, de ezt nem politikai befolyásolásra kellene felhasználni.
Végezetül a Trump-adminisztráció várható lépéseit illetően Schiffer kiemelte, hogy az új elnök határozottabb politikát folytat majd, mint 2016-ban. Trump eltökélt célja a progresszív ideológia kiszorítása az állami intézményekből, aminek egyik első lépése a nagykövetségek szimbolikus intézkedéseinek felszámolása volt.
„Trump egyetlen mozdulattal annulálta ezt az egész woke-hisztériát, és ezzel az ideológiai nyomulás egy erős ütést kapott”
– mondta Schiffer. Szerinte Trump stratégiája a „kocsmaajtó berúgása” elvén alapul: először radikális döntésekkel nyit, majd az alku során visszaléphet bizonyos területeken. Az interjú végén kitért az ellenzéki politikai tér félreértett dinamikájára is, amelyben szerinte a populista hisztéria uralkodik el az érdemi politika helyett.
„1947 óta az Egyesült Államok 83 országban szervezett puccsokat, sokszor demokratikusan legitimált kormányok ellen.”
Ezt is ajánljuk a témában
Miről szól a USAID tevékenysége valójában? Hogyan alakul Orbán Viktor pozíciója Európában Donald Trump hatalomba lépése után? Ezekre a kérdésekre adott választ Schiffer András, Szilvay Gergő és Kacsoh Dániel kollégáink társaságában.
Nyitókép: Mandiner
Washington és Moszkva egy 28 pontos javaslatcsomagon dolgozik, amelynek célja a rendezés felé terelni a háborút.
Zelenszkij támogatottsága csökkenőben, az ukrán elit pedig már az utód lehetőségét vizsgálja. A korrupciós botrányok és a háborús feszültség egyszerre roppantják a kijevi vezetést.
Az elmúlt hónapok történései elsősorban a kormánypártoknak kedveztek. A két nagy párt közötti különbség 8-ról 10 százalékpontra nőtt.
A Képviselőház akár már jövő héten szavazhat az ügyről.
Az amerikai elnök szerint Magyarország azért működik jól, mert Orbán Viktor szigorú migrációs politikát folytatott – szerinte „nulla bevándorlót engedett be”.
Az Egyesült Államok jelentős haderőt vezényelt a Karib-térségbe, vadászgépekkel a világ legnagyobb repülőgép-hordozójával és Tomahawk rakétákkal felszerelve.
Megszólalt az orosz kiadó.
A biztonsági főnök csapata már napokkal a rendezvény előtt figyelmeztette az egyetemet a biztonsági hiányosságokra.
