Megjelent az RPG-mester Obsidian Entertainment legújabb videójátéka. Az Xbox-exkluzív Avowed ráadásul nemcsak világát tekintve mutat rokonságot a világhírű Pillars of Eternity-sorozattal. És még LMBTQ tartalom sincs benne.
Miközben lassan minden szerepjáték arról szól, hogy a szabad választás zászlaja alatt mindenhol megjelenik valami LMBTQ tartalom, és mindenkinek lehetősége van rá, hogy transzvesztita karaktert alkotva járja be Night City utcáit (Cyberpunk), egy medvévé változott druidával létesítsen szexuális kapcsolatot (Baldurs’s Gate 3), vagy szimplán nemtől függetlenül, fűvel-fával éljen nemi életet a különböző küldetések teljesítése között (Dragon Age), lényegében már az számít különlegesnek, ha egy szerepjátékban nem élhetünk át valamilyen homoszexuális élményt – legyen az opcionális vagy kötelező.
Még a nemrégiben megjelent középkori szimulátorról-szerepjátékról is kiderült, hogy az eredeti ígéretekkel ellentétben csak került bele egy LGBTQ szál, amivel a főhőst küldhetjük rá a barátjára.
Ezzel a játékfejlesztők egészen rossz irányból és kifejezetten sajátos megközelítésből állnak hozzá a szabad akarat témájához, elvégre amellett, hogy „nem muszáj megtennem”, azért örülnék neki, ha a jövőben például gyerekek megrontása még csak opcionális lehetőségként sem kerülne bele egy videójátékba. Mert ugye a védekezés mindig arról szól, hogy „de hát nem muszáj megtenned”. És persze „attól még senki sem lesz meleg, mert van ilyen lehetőség egy szerepjátékban”. Csak aztán nehogy valaki a szerepében ragadjon.
Ezt is ajánljuk a témában
Megszokott dolog, hogy a woke ideológia és a genderlobbi kifejezetten károsan hat egy kultúrtermék megítélésére, mégis akadnak olyanok, akik mindenáron letolnák az ember torkán a propagandát. Böjtös Gábor írása a Dragon Age: The Veilguard nevű videojátékról.
Az Avowed a Living Lands területén játszódik, a Pillars of Eternity-szériából is ismert Eora világának egy változatos régiójában. A Living Lands egyik különlegessége és pozitív tulajdonsága, hogy változatos környezetet kínál – a buja erdőktől a barlangrendszereken és völgyeken át a száraz sivatagokig minden megtalálható rajta. A játékos pedig itt veszi magára az Aedyr Birodalom küldöttjének szerepét, miközben elsődleges feladata az, hogy egy titokzatos járványnak járjon utána.
Hogy közben egy merénylet áldozataként már a kezdetekben meghal, az minimális csavar, hiszen láttunk már ilyet – ahogy olyat is, hogy egy különleges erő, egy nagy hatalmú entitás hozza vissza a feledésből, aki az újraéledt karakter részévé válik.
De igazából nem ez az egyetlen klisé és toposz a játékban, elvégre az Avowed lényegében mindent felsorakoztat, amit a különböző RPG-kből már megismerhettünk az elmúlt évtizedekben. Már rögtön az elején partra vetett hajótöröttként indítunk, aki azt sem tudja, mit keres a helyszínen, majd szépen lassan megvilágosodunk, szemben találjuk magunkat az élőlényeket őrült gyilkológéppé változtató járvánnyal, új társainkkal pedig eljutunk az első fontosabb helyszínre és városba, hogy ott még többet tudjunk meg a világról és a különböző frakciókról, állapotokról.
Mindezt úgy, hogy az első 8-15 óra alatt egy térképen kalandozunk, azt felfedezve és minden lehetséges extra felszerelést beszerezve, kellőképpen felfejlődve a későbbi feladatokhoz, amik már másik, kellően nagy térképre vezetnek el.
Így összességében, rohanvást akár 15-20 óra alatt eljuthatunk az Avowed végére, de ha van időnk kiélvezni (egy embargós teszt esetében ez nyilvánvalóan nem opció), talán 40-50 órát is eltölthetünk a játékban, amely – dobpergés, micsoda meglepetés – nem ajánl fel LGBTQ románcokat és transz, she-male karaktereket. Férfit és nőt alakítva (ha valaki ezzel nagyon sértve érzi magát, they/them-ként azért hivatkozhat magára) nincsenek románcok, csak normál kapcsolatok, amik az utazók egymáshoz viszonyulását jellemzik. Így is lehet? És még jól is lehet csinálni?
Ezt is ajánljuk a témában
Luxemburgi Zsigmondot félte a cseh nép, ami persze nem véletlen. A Kingdom Come: Deliverance 2 erre a félelemre építve mutatja be, hogy milyen volt a középkor egy egyszerű ember szemszögéből.
Jól bizony. Mert akár belső, akár külső nézetből játsszuk a kalandot, az kimondottan élvezetes az összes klisé és jó bejáratott elem ellenére. Nagy újdonságoktól ugyan nem kell félni, de én hiszek abban, hogy nem is minden esetben szükséges az újító szándék, ha pedig valami kifejezetten egyben van és szórakoztató, akkor időnként az is elég. Márpedig az Obsidian általában kifejezetten minőségi és szórakoztató játékokat készít.
Legyen szó akár a Neverwinter Nights 2-ről vagy éppen a Pillars of Eternity első részéről, ami 2012-ben az egymillió dolláros célt 24 óra alatt teljesítette Kickstarteren, sőt végül négymillióig is elment, ezzel akkoriban a legtöbb támogatással rendelkező videójátékká válva.
A sort pedig bőven lehet folytatni olyanokkal, mint a Fallout: New Vegas, a Dungeon Siege III, a South Park: The Stick of Truth, az The Outer Worlds vagy éppen a Pentiment. Az Avowed azonban a stúdió első nagy játéka, mióta az Xbox Game Studios felvásárolta a fejlesztőket, így ezúttal talán nagyobb teher is nehezedett a vállukra. Az elvárásoknak viszont szerintem sikerült megfelelni.
A csapat új szerepjátékának legnagyobb hibája a sok kiszámítható és jól ismert elem. Ezen felül viszont rengeteg pozitívumot lehet róla mondani. A kalandozás, a felfedezés és a harc kimondottan élvezetes, és igazából minden sarkon belefutunk valami kihívásba. Vagy egy nem játékos karakter (NPC) ad nekünk plusz feladatot, vagy egy ellenséges frakcióval futunk össze – esetleg többel, akik egymással is megküzdenek –, vagy valamiféle ügyességi-logikai felfedezéssel találhatunk ritka kincseket.
Közben fejlesztjük a karaktereket, számos vonalon erősítve őket, egyre nagyobb védelmet és támadási értéket biztosító felszerelést adva a kezükbe.
Ráadásul a különböző varázslatokat és támadási módokat még kombinálhatjuk is, aminek köszönhetően egy jeges fagyasztás után az éppen megkínált delikvens nem biztos, hogy örül a kétkezes kalapács csapásának. De társainknak is adhatunk ki parancsokat, akik egyébként is igyekeznek kivenni a részüket a harcokból, közben meg-megvédve irhánkat. Nem mondom, hogy ők a videójáték-történelem legjobb harcosai és legélesebb kései a fiókban, de azért teszik a dolgukat.
Ezt is ajánljuk a témában
Esőben és hóban, világosban és sötétben, a Citadella és az Empire State Building felett is ugyanakkora élmény repülni. A Microsoft Flight Simulator segítségével ezt már lényegében bárki átélheti.
Mindent egybevetve az Avowed egy jó és egész szép játék, mégha nem is formabontó vagy nem is hoz áttörést a saját zsánerében. Szerintem pozitívum a harc, a Pillars-világ továbbépítése, ahogy a választható nézet is, összességében pedig sokkal inkább berántott a játék, mint például a Kingdom Come: Deliverance 2 vagy a Dragon Age. Ha valaki egy tartalmas, de nem túl hosszú és nem túlbonyolított fantasy szerepjátékra vágyna, a klasszikus stílusban, mindenféle felesleges cicoma nélkül, az alapvetően jól szórakozhat vele, ráadásul biztos lehet abban is, hogy nem fut bele a kötelező LMBTQ tartalmakba.
Az Obsidian Entertainment játéka, az Avowed 2025. február 18-án jelenik meg PC-re és Xbox-ra.
Nyitókép: Xbox Game Studios, Obsidian Entertainment
A hírhedt Obsidian Entertainment legújabb szerepjátéka
Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc példáját követi az új kormányfő?
Több mint fél évtizede indult el a woke ideológia európai terjedése, amelyet egy ideje az egyre nagyobb hatalommal rendelkező Európai Bizottság is aktívan támogat. Az LMBTQ-ideológia legújabb térnyerésével a magyar gyermekvédelmi törvény is megszűnhet.
Az áldozat fiúként született, de lányként azonosítja magát, ami a családtagok szerint „nagyrészt Rose manipulációjának tudható be” .
Hiánypótló: vicceskedő animációkkal rombolhatja le bárki a Kercsi-hidat.
A módosítások kimondják például, hogy a transznemű kiskorúak csak születési nemüknek megfelelő sportcsapatokban versenyezhetnének.
Csak a szokásos.
„Amikor a barátnőm menstruál, szurkálom a f*szomat, hogy nekem is ugyanannyira fájjon.”
Ebben a nagy médiazajban elhalkul, hogy Magyar Péter máris gyorsan feledte az egyik választási ígéretét a 480 forintos védett benzinárról.
Meggyőződésem, hogy Magyarország jövője elképzelhetetlen erős, szabad és nemzetközileg is sikeres tudományos közösség nélkül.
