A robotizált rendszer forradalmasíthatja a piacot.
Új, forradalmi töltőrendszert fejlesztett ki a Ganz Kapcsoló- és Készülékgyártó Kft. (Ganz KK) és a Dunaújvárosi Egyetem konzorciuma. Az automatizált, robotizált és távirányítható technológia lehetővé teszi az elektromos járművek csoportos töltését, miközben teljesen kiküszöböli az emberi érintést – írta meg a Világgazdaság.
A projekt összköltsége elérte az 1,1 milliárd forintot, amelyhez a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap 796 millió forinttal járult hozzá.
A rendszer különlegessége, hogy az önállóan parkoló járműveket képes felismerni, kiválasztani, majd a robotkar segítségével csatlakoztatni és leválasztani a töltőpontról. Egyetlen töltőkonténer akár négy járművet is kiszolgálhat egyszerre, ami jelentősen optimalizálja a töltési folyamatokat. Ez különösen ipari felhasználóknak és flottakezelőknek lehet előnyös, hiszen így a töltések időpontja a legkedvezőbb energiafelhasználás szerint ütemezhető. A fejlesztés egyik legjelentősebb innovációja a nem optimális fényviszonyok közötti formafelismerés.
A töltőaljzat sötét háttérből való pontos azonosítása eddig komoly technológiai kihívás volt, amelynek megoldása kulcsfontosságú az automatizált működéshez. A Ganz KK ezt a mechanizmust nemzetközi oltalommal is levédette, biztosítva a találmány globális piacra lépését.
A projekt keretében nem csupán a teljes rendszert, hanem annak egyes moduljait is külön értékesíteni tervezik, amely lehetőséget ad a fokozatos bevezetésre és csökkenti a megtérülési időt. A várható bevételekről azonban egyelőre nem kívántak nyilatkozni. A Ganz KK, amely teljes mértékben magyar tulajdonban lévő vállalat, elsősorban kisfeszültségű villamosipari kapcsolókészülékeket gyárt, amelyeket az energiaipar, a gépipar, az építőipar és a háztartások is széles körben használnak.
A cég nettó árbevétele 2023-ban 3 milliárd forint volt, míg adózott eredménye 11,9 millió forintra rúgott. Egy évvel korábban, 2022-ben árbevételük 2,4 milliárd forintot tett ki, 147 millió forint adózott eredménnyel.
Nyitókép: OLIVER BUNIC / AFP
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Kedden összeül a jegybank monetáris tanácsa, hogy meghozza az első döntését az alapkamatról a választások óta. Bár a forint erőssége miatt akár lazítás is jöhetne, a Mandinernek nyilatkozó szakértők most még nem várnak kamatvágást, hiába Magyar Péter választási győzelme.
Kijött a részletes elszámolás is.
Elemzők szerint a Tisza által tervezett az intézkedéscsomag évente akár 800 és 1000 milliárd forint közötti bevételkiesést is okozhat.
Az euró magyarországi bevezetésére reálisan 2030 után lehet esély.
Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között.
A kínai Nankai Egyetem új fejlesztése akár 1600 kilométeres elektromos autós hatótávot és mínusz 70 fokig fagyállóságot ígér. A félszilárdtest-technológia berobbanása már egy-két év alatt átrajzolhatja a világ járműiparát.
Andrej Babits kormányának növelnie kell az ország védelmi kiadásait.
Az Egyesült Államok történetében sokak szerint példa nélküli módon feszült egymásnak a nyilvánosság előtt az USA elnöke és a pápa. De mi is áll a konfliktus hátterében, és valóban olyan nagy-e az ellentét, mint azt néhányan kívülről látni szeretnék?
