Mire jók a középiskolai rangsorok? Mi az, amit nem mérnek? Oktatási szakembereket kérdeztünk.
Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár
Manapság a tanulók és szüleik hatalmas középiskolai kínálatból – gimnáziumok, szakgimnáziumok és technikumok – választhatnak, eltérő profilú, fenntartói hátterű és pedagógiai programú intézmények várják őket. A magyar köznevelés és szakképzés sokszínű, és ez így van jól, ebben a kavalkádban segítenek eligazodni a mérési eredményekből objektív mutatók alapján aggregált rangsorok. Kulcskérdés a gyermek jövője szempontjából, melyik középiskolai intézménybe megy, s egy objektív rangsor abban segít, hogy ne a szájhagyomány útján terjedő vélemények legyenek meghatározók. Az MCC által javasolt módszertan alapos és objektív lista készítését teszi lehetővé hét olyan szempont alapján, amely kizárólag meglévő adatokra, mérési eredményekre támaszkodik. A középfokú és a felsőoktatási felvételi, illetve az érettségi különböző szempontok szerint feldolgozott eredményei, a kompetenciamérések adatai, az OKTV-döntős tanulók számossága mind kiváló mutató. Nincs szubjektív elem; aki az egyes gimnáziumok tudományos kritériumok szerint mérhető eredményességére kíváncsi, erre a rangsorra biztonsággal támaszkodhat.
Mindössze öt percre volt a csodától a vb-n a magyar férfi-kézilabdaválogatott. Bebizonyította, hogy nem véletlenül tagja évek óta a világelitnek, és bár az előzetesen kitűzött céljait teljesítette, kérdés, mikor tudja túltenni magát a negyeddöntőben történteken.
Hiába ért véget a „választási szuperév”, Románia megismételt elnökválasztásra készül. Még nem dőlt el, hogy az érvénytelenített első forduló győztesét, Călin Georgescut engedik-e indulni, de az RMDSZ aggódik a szélsőjobboldal térnyerése miatt.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) az Oktatási Hivatallal (OH) szoros együttműködésben készítette el Magyarország új, minden korábbinál átfogóbb, leginkább az érettségieredményekre és a felsőoktatási felvételik sikerességére, valamint az iskolák tehetséggondozási eredményeire épülő gimnáziumi rangsorát.
Az Oktatási Hivatallal együttműködésben készült rangsorunk további újdonsága, hogy nem az elmúlt tanév adataira alapozó listát mutat be novemberben.
Erkölcs van, de érdekek, vágyak, indulatok, hatalmi küzdelmek és más emberi nyomorúságok is léteznek, amelyeket nem lehet kiküszöbölni a világból. Szilvay Gergely írása.
Kína felzárkózása a technológiai versenyben nem most kezdődött. Két évtizede a nyugati világban szinte senki nem hallott nagy kínai autómárkákról – ma mindenhol ott vannak.
Mondatai a pitiánerség ellentétei: hétköznapiak, de valódiak. Mit akarnak ezek a mondatok? Egy másik életet, ami nem hazugságban telik.
