Ha valamit el akarunk érni, ki kell törni a burokból – mondja a BME rektora a fenntartóváltásról 

Kedden délután tartott zártkörű háttérbeszélgetést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, amire a Mandiner is meghívást kapott. Charaf Hassan részletesen beszélt arról, hogyan zongorázzák majd le a fenntartóváltást majd a felsőoktatási intézményben, ami véletlen sem modellváltás.  

Az egyetem első embere kiemelte, hogy a BME a hallgatókért van, pozícióját jól mutatja, hogy be van ágyazva a nemzetgazdaságba, a Digitális Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint a BME-ről kikerült hallgatók átlagon felüli a fizetést érnek el a piacon. Az intézmény jelentőségéről beszélve Charaf Hassan leszögezte: hallgatóikat a nemzetgazdaság minden ágazatába el tudják helyezni, nincs olyan szektor, ahol ne lenne kontribúciója az egyetemnek.

Mint mondta, a DPR szerint a BME-t elvégzők átlagosan bruttó egymillió forintot meghaladó fizetéssel kerülnek ki a piacra és már a pályakezdés után röviddel, más egyetemek végzettjeihez képest gyorsabban érik el az átlag feletti jövedelmet.  

Szavai szerint az állami szférában egyáltalán nincs meg a tulajdonosi szemlélet, akár tűnhetett úgy is, hogy gazdátlan az egyetem. A pénzkérdés azért nem volt égető számukra, mert az intézmény rengeteg projektpénzt tudott szerezni.  Kiemelte az egyetem rektora ugyanakkor, hogy elavultak az épületek, melyek többsége ráadásul védett, így bármit fel akarnak újítani, az a normál ár többszöröse, erre pedig jelen formában nem lenne keret.  

Úgy fogalmazott: az állam teljesítmény alapon akar szerződni, akkor lesz több pénze az egyetemnek, ha teljesít bizonyos, az állam felé szerződésben vállalt oktatási és kutatási indikátorokat, így a BME-nek lenne beleszólása, mekkora pénzt tud szerezni magának. Az eddigi pénzügyi modell azért is szerencsétlen volt az intézménynek, mert a rektor szavai szerint míg az állam naptári évben gondolkodik, addig a K+F világ nagyon nem és ez megnehezítette a tervezést és gazdálkodást.  

 – jelentette ki a rektor, aki szerint a BME-n 48 ezer négyzetméternyi labor van, ez jelenti azt is, hogy rengeteg pénz kell a folyamatos fejlesztésekre és karbantartásra, a műszaki területen nem lehet kizárólag bérrel számolni a kiadások terén.  

 – tette hozzá Charaf Hassan, majd megjegyezte, az államnak jelenleg kisebb gondja is nagyobb a Műegyetemnél. 

Jön a MOL. Jön a MOL? 

A BME rektora a keddi háttérbeszélgetésen elmondta, március 1-től lesz hivatalos a váltás, azaz az állam helyett már a BME Fenntartó Zrt. lesz a fenntartó, a közeljövőben pedig a fenntartói jogokat eladják. Megerősítette: a legnagyobb érdeklődő jelenleg a MOL, de még zajlanak a tárgyalások.  

Az egyetem első embere kiemelte, az állam hozza létre az intézményt fenntartó céget, ez rendelkezik majd a fenntartói jogokkal, amit majd az állam ruház át számára. A rektor hangsúlyozta, hogy a BME által kezelt ingó és ingatlan vagyon állami tulajdon marad, de vagyonkezelési jogát határozott, hosszú időtartamra a Műegyetem kapja meg; a hallgatók képviseleti, részvételi, döntési, egyetértési és véleményezési jogosítványai változatlanul fennmaradnak és a Szenátus az új működési modellben is a BME legfőbb akadémiai döntéshozó testülete lesz.  

Ez azt is jelenti, hogy a közalkalmazotti státuszból az egyetem munkatársai munkavállalói státuszba kerülnek át. Közalkalmazotti bértábla helyett januártól már egyébként is az ún. „BME bértábla” van érvényben, mert az intézmény meghatározta az oktató-kutatói minimumbértáblát és a nem oktató-kutatók körében is volt bérfejlesztés. 

 – tette hozzá a rektor.  

A fenntartóváltással kapcsolatban megjegyezte, bár az egyetem fenntartói jogát az állam értékesíti, a hangsúly nem azon van, hogy ki adja a legnagyobb ajánlatot. A befolyt pénzből additív forrás lesz, amelyet a fejlesztésekre költik majd.  

 – jelentette ki.  

Charaf Hassan szerint mostanra elengedhetetlenné vált a fenntartóváltás, hiszen a BME elért a határaihoz, a fejlődés érdekében pedig ki kellett törni a költségvetési keret okozta korlátok közül. Mint elmondta, az új cégben az egyetem is szeretne magának részvényeket, ez is garanciája lenne annak, hogy megmarad az intézmény autonómiája.  

 – szögezte le a BME rektora, majd úgy folytatta, egy cél lebeg a szemük előtt, hogy a BME maradjon az ország első számú műszaki egyeteme, amelynek nemzetközi szerepvállalását csak emelni akarják a jövőben. A bejutási limiten sem lesz változás: a jövőben sem fognak 320 pont alatt felvenni diákot, továbbá kell majd az emelt érettségi a bejutáshoz.  

Nyitókép: Mohai Balázs/MTI