Egy friss felmérés a fegyverszünet és a háború folytatásának lehetőségéről kérdezte az embereket.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásában azt vizsgálta, hogy mit gondolnak a fegyverszünet és a háború folytatásának lehetőségéről Közép-Európában.
Az Európai Unió közép-európai országaiban a mihamarabbi béke iránti igény többségi, a háborúpártiság pedig kisebbségi álláspontot képvisel. A térség valamennyi nemzete azonnali fegyverszünetet akar, s a békét nem harctéri győzelemmel akarná elérni.
Az elemzésben rámutattak arra is, hogy nincs olyan ország a régióban, ahol ne lenne 50 százaléknál nagyobb támogatottsága az azonnali fegyvernyugvásnak: a konfliktus tárgyalóasztal melletti rendezését támogatja a románok (90 százalék), a magyarok (80 százalék), a szlovénok (79 százalék), az osztrákok (72 százalék), a bolgárok (72 százalék), a horvátok (72 százalék), a szlovákok (70 százalék), a csehek (62 százalék) és a lengyelek (55 százalék) többsége is.
Ezt is ajánljuk a témában
A második világháború óta nem látott mértékű veszteségeket szenvedtek el a háborúzó felek, emberben, épületben, években. Megrázó számvetés az orosz–ukrán háború harmadik évfordulóján.
Nyitókép: ROMAN PILIPEY / AFP
Kemény tényeket soroltak fel csütörtökön Strasbourgban.
Az ukrán elnöknek még csak kérnie sem kellett.
Az EU válaszintézkedésekkel készül az amerikai vámokra.
A volt vezérkari főnök arról is beszámolt, hogy az ukrán vezetéssel milyen kapcsolatban állt.
Vagyis azt üzeni Brüsszel, hogy legfeljebb 5 évünk van a „nagy háborúig”.
Marine Le Pent, a legnépszerűbb francia patrióta politikus asszonyt pedig elítélték, hogy ne lehessen megválasztani.
„Az etnikai hovatartozás nem választ szét bennünket, de az utálat igen” – üzenték a békés megmozdulás résztvevői.
Változtattak a módosító-javaslaton a kormánypárti képviselők.
