Közös erővel csapna le a vészesen terjedő keresztényüldözésre Egyesült Államok és Magyarország

Egyre szorosabbá válik a viszony a két ország között.

A támadások ellenére számos ország követi a magyar példát.
A múlt héten az Európai Bizottság egy újabb irányelv alapján, hiányos indoklással ellátott véleményével ismét felszólította a magyar kormányt, hogy szüntesse meg a családokat védő rezsicsökkentést, ellenkező esetben az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet. Azt, hogy Brüsszel újra támadja a rezsicsökkentést, már szinte megszoktuk – gondoljunk az EB által korábban megindított, a kormány által 2020-ban jogi úton megnyert kötelezettségszegési eljárásra, illetve a testület 2023-as országspecifikus „ajánlásaira” és a kapcsolódó túlzottdeficit-eljárásra. Most viszont új szövetségeseket talált: Magyar Pétert és politikustársait. Emlékezetes: a tiszás Gerzsenyi Gabriella már első brüsszeli felszólalásában a rezsicsökkentés eltörlését követelte az uniós törvényhozásban, majd a párt másik EP-képviselője, Lakos Eszter meg is szavazta az Európai Parlament energiaügyi szakbizottságában azt a dokumentumot, amely a lakossági rezsicsökkentés eltörlésére szólít fel. Novemberben pedig a tiszások ismét a rezsicsökkentés ellen szavaztak Brüsszelben. A támadás tehát arra irányul, hogy az eredmények semmisek legyenek, és a családok ismét kiszolgáltatottá váljanak, ismét „rezsivégrehajtások” indulhassanak ellenük. Ezért érdemes felidézni, miért volt szükség az intézkedés bevezetésére, és milyen eredményeket hozott.