A támadások ellenére számos ország követi a magyar példát.
A múlt héten az Európai Bizottság egy újabb irányelv alapján, hiányos indoklással ellátott véleményével ismét felszólította a magyar kormányt, hogy szüntesse meg a családokat védő rezsicsökkentést, ellenkező esetben az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet. Azt, hogy Brüsszel újra támadja a rezsicsökkentést, már szinte megszoktuk – gondoljunk az EB által korábban megindított, a kormány által 2020-ban jogi úton megnyert kötelezettségszegési eljárásra, illetve a testület 2023-as országspecifikus „ajánlásaira” és a kapcsolódó túlzottdeficit-eljárásra. Most viszont új szövetségeseket talált: Magyar Pétert és politikustársait. Emlékezetes: a tiszás Gerzsenyi Gabriella már első brüsszeli felszólalásában a rezsicsökkentés eltörlését követelte az uniós törvényhozásban, majd a párt másik EP-képviselője, Lakos Eszter meg is szavazta az Európai Parlament energiaügyi szakbizottságában azt a dokumentumot, amely a lakossági rezsicsökkentés eltörlésére szólít fel. Novemberben pedig a tiszások ismét a rezsicsökkentés ellen szavaztak Brüsszelben. A támadás tehát arra irányul, hogy az eredmények semmisek legyenek, és a családok ismét kiszolgáltatottá váljanak, ismét „rezsivégrehajtások” indulhassanak ellenük. Ezért érdemes felidézni, miért volt szükség az intézkedés bevezetésére, és milyen eredményeket hozott.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a rendszerváltást követően 2010-ig a magyar háztartások által viselt energiaköltségek a negyvenszeresükre nőttek, a háztartási gáz ára pedig a harmincötszörösére emelkedett. Míg az energia ára éves átlagban 20,2 százalékkal, addig a reálbérek 1 százalékkal emelkedtek. A magyarországi háztartások jövedelmük jelentős részét az energiaszámlák kifizetésére fordították – nem sokkal kisebb hányadát, mint Bulgária és Románia háztartásai. Ráadásul az energiaszolgáltatók döntő többsége külföldi kézben volt, és arányaiban kimutathatóan kevesebbet fordítottak a hazai fejlesztésekre, mint a profitjuk megtermelésére.
A kormánynak ebben a helyzetben kellett lépnie: 2010-ben először befagyasztotta az árakat, majd 2013. január 1-jét követően – egy év alatt, három lépésben – mintegy 28 százalékkal csökkentette a lakossági energiaárat. Ezzel a társadalom anyagilag erősebbé vált, a rendszer fenntarthatónak bizonyult, és a lépés az energiaszolgáltatók működését sem borította fel – hiszen a rezsielmaradások, a kinnlevőségek állománya jelentősen csökkent, ezt a sikert viszont nem verték nagydobra a szolgáltatók. Eközben a kiszolgáltatottság jövőbeli elkerülésére elindult az energiaszolgáltatók reprivatizációja, és ma már döntő többségben magyar kézben vannak.
Majd jött az orosz–ukrán háború. A konfliktus és az arra válaszként hozott, elhibázott brüsszeli energia- és szankciós politika arra késztette a kormányt, hogy egy olyan finomhangolt rendszert alkosson, amely a felborult geo- és energiapolitikai helyzetben ugyanezt a védelmet tudja garantálni. Ezért vezették be 2022-ben a rezsicsökkentés 2.0-t, amely a rezsicsökkentés intézményét úgy módosította, hogy kiszámítható legyen, és a felhasználási volumen csökkentésének ösztönzésével továbbra is mindenki hozzáférhessen a megfizethető energiához. A kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett, és hármas tagolást alkalmazott mind a villamos energia, mind pedig a földgáz esetében: bevezette az átlagfogyasztásig (az áram esetében havi 210 kilowattóra, a gáznál havi 144 köbméter) a lakosság több mint 90 százalékát érintő rezsicsökkentett árat, a lakossági piaci árat, valamint a versenypiaci árat. Mindezt kiegészítette számos, például a nagycsaládosokat és a kisvállalkozásokat érintő kedvezménnyel; például 2025. január 1-jétől utóbbiak számára lehetővé vált, hogy évi 4606 kilowattóra erejéig a védett rezsicsökkentett áron vegyék az áramot. Ez pedig már a magyar gazdaság megtámogatását jelenti, hiszen a munkavállalók jelentős része ebben a szektorban dolgozik.
Családok védelme, megfizethetőség. Az intézkedés legfontosabb eredménye, hogy a családok az átlagfogyasztásig az energiát kvázi közszolgáltatásként tudják igénybe venni, illetve védve vannak nemcsak a szolgáltatókkal, de az elhibázott nyugat-európai és brüsszeli energia-, valamint szankciós politika következményeivel, vagyis a kereskedelmi árak szélsőséges változásaival szemben. Az átlagfogyasztásig megfelelő kiszámíthatóságot, családi tervezhetőséget ad, és ahogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemrég megjelent kimutatásában is látható, Európában a jövedelmükhöz képest a magyar emberek fizetik a második legkevesebbet a rezsiért. (Egy átlagos jövedelmű, kétkeresős fővárosi háztartás jövedelmének 1,9 százaléka megy el rezsire, csak Luxembourgban jobb az arány 1,8 százalékkal, de például Lisszabonban ennek több mint a 3-szorosa a rezsi.)
Az EU legalacsonyabb lakossági áram- és gázára. A rezsicsökkentés eredményeként a MEKH és a finn VaasaETT elemzőcég januári kimutatásából is látható, hogy az EU legalacsonyabb lakossági villamosenergia- és földgázára Magyarországon van: az áram kilowattóránként bruttó 9,07 eurócent (Németországban ennek a 4,5-szerese és még Belgiumban is a 4-szerese), a gáz pedig bruttó 2,49 eurócent/kilowattóra (a német több mint a 7-szerese, a svéd több mint a 13-szorosa).
Fenntarthatóság. A rezsicsökkentés fenntartható, jól illeszkedik a magyar energiasemlegességi politikába. A rendszer az energiadiverzifikációra, a hazai energiatermelés támogatására (nukleáris erőművek, megújulók és tárolók támogatása, földgáztermelés rekordja), energiahatékonyságra és erős földgáztárolói kapacitásra épül, ami kereskedelmi előnyöket eredményez.
Úttörő szerep.
A támadások ellenére számos ország követi a magyar példát.
Az orosz–ukrán háború kitörésekor jó néhány európai országban vezettek be korlátot a lakossági árakra. Még Lengyelországban is – ahol szolidaritási pajzsnak nevezik – kijelentette a háborúpárti kormány: 2025 végéig biztosan megmarad a lakossági energiaárak befagyasztása. Vagyis kettős mércét alkalmaznak hazánkkal szemben, hiszen olyanért támadják, amit később ők is átvettek tőlünk.
Ha elfogadnánk a Magyar Péter által támogatott brüsszeli diktátumot, és kivezetnénk a rezsicsökkentést, akkor visszakerülnénk a 2010 előtti állapothoz: a családok és a kisvállalkozások kiszolgáltatottá válnának a rezsi emelkedésének, a lépés nagy fokú fizetési nehézséget, befizetetlen számlákat, extrém fogyasztási visszafogást jelentene, és visszatérne a „rezsivégrehajtás”. Vagyis az energiaárakban ismét Európa sereghajtói lennénk, azonban a kormány ezt nem fogja hagyni.
A szerző az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A legnehezebb maastrichti-feltétel a költségvetési feltételek teljesítése, a hiány, illetve az államadósságnak a megfelelő pályára állítása lesz.
A Tisza-kormány mindenkit holmi gyilkos bűnszervezet tagjának tekint, aki közreműködött a 2010 után regnáló kormányzásban.
Ezt a 16 évet már nem kapjuk vissza. De azt megtehetjük, hogy végre feltárjuk, mi történt.
Szerintük a jelenlegi rendszer nem alkalmas valós teljesítmény mérésére.
Sulyok Tamást pontosan olyan jogszabályi keretek között, pontosan olyan jogi és társadalmi legitimitással választották meg, mint az összes többi elődjét.
Az előrejelzés szerint Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúlon, Pest vármegyében és Budapesten, az Észak- és Dél-Alföldön, valamint Észak-Magyarországon nagyon erős lehet az UV-B sugárzás.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
2023 márciusában emeltek utoljára a díjakon.
