Hoppá: leköröztük Ausztriát, de még Németországot is, ráadásul abban a mutatóban, amiben a leginkább számít
Uniós középmezőnyben a magyar GDP-növekedés, az Unió motorjai mögöttünk.
Rekordévet zárt a Budapest Airport.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér számára 2024 kiemelkedő év volt, hiszen nemcsak történelmi utasforgalmi csúcsokat döntött meg, hanem hosszú idő után újra állami tulajdonba került. Francois Berisot, a repülőtér vezérigazgatója a 32. Turizmus Évadnyitó Gálán tartott előadásában a Budapest Airport és a magyar kormány közötti együttműködést „kiegyensúlyozottnak és kiemelkedően szorosnak” nevezte, amelynek célja a légikikötő további fejlesztése – írta meg a turizmus.com.
Berisot ismertette, hogy a repülőtér utasforgalma tavaly elérte a 17,6 millió főt, ami közel 20 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.
Ezzel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér meghaladta a korábbi, 2019-ben felállított 16,2 milliós rekordját is. A cargo szektor szintén kimagasló évet zárt, hiszen 48,8 százalékkal több légi árut, csaknem 300 ezer tonnát kezeltek.
A magyar turizmus élénkülése és a hazai utazók fokozott érdeklődése is hozzájárult az utasforgalom dinamikus növekedéséhez. Az év minden hónapjában meghaladta az egymillió főt, októberben pedig a Budapest Airport produkálta a legnagyobb forgalmi növekedést Európa 50 legnagyobb repülőtere között. Jelenleg 43 légitársaság 142 célállomásra kínál járatokat Budapestről, a legnépszerűbb úti célok között London, Isztambul, Milánó és Párizs szerepelnek.
A kínai utasforgalom látványos, háromszoros növekedést mutatott, köszönhetően az újonnan indított közvetlen járatoknak Kantonba, Hszianba és Sencsenbe. Jelenleg hét kínai város érhető el Budapestről heti 21 járattal, ezzel a főváros a kelet-közép-európai régió legnagyobb kínai légi összeköttetésével büszkélkedhet.
A Közel-Kelet irányába is jelentős bővülés történt: a forgalom 13 százalékkal nőtt, miközben olyan új célállomások is megjelentek a repülőtér térképén, mint Genova, Salerno és Memmingen. Az idei évben a közel-keleti járatok tovább bővülnek, hiszen júniustól a Jazeera Airways közvetlen járatot indít Kuvaitvárosba, ezzel nyolcra emelve az innen elérhető közel-keleti célállomások számát, amelyek között Dubai, Abu-Dhabi, Doha, Rijád, Dzsidda, Amman és Tel-Aviv is szerepel.
A 2025-ös évben a Budapest Airport további bővítésekre készül. Franciaország, Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság felé növelik a járatsűrűséget, elősegítve ezzel a beutazó turizmus növekedését. Új járatok indulnak Koppenhágába a SAS légitársaság jóvoltából, míg az Easyjet két francia várost – Bordeaux-t és Nantes-ot – kapcsol be a budapesti útvonalhálózatba.
Berisot kiemelte, hogy előrehaladott tárgyalások zajlanak az észak-amerikai, indiai és délkelet-ázsiai járatok bevezetéséről, amely tovább erősítené Budapest nemzetközi légiforgalmi szerepét. A Budapest Airport utasforgalma 2024-ben először haladta meg a járvány előtti szintet, és a becslések szerint 2030-ra elérheti a 20 millió főt. Ennek megfelelően megkezdődött a 3. terminál építésének előkészítése, amely hosszú távon biztosítaná a reptér kapacitásának bővítését és az utasok magas színvonalú kiszolgálását. A fejlesztés szakaszosan, gondos előkészítés után fog megvalósulni.
A magyar állammal való sikeres együttműködés és a Vinci Airport szakértelme jóvoltából a Budapest Airporton egy új aranykor kezdődik
– hangsúlyozta Berisot.
A 32. Turizmus Évadnyitó Gálán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette a turisztikai bank létrehozását és egy új hoteltámogatási program elindítását, míg Csendes Olivér, a Visit Hungary vezérigazgatója az újrainduló Tourism Summit eseményt és a Budapest MICE Fund rendezvényalap létrehozását ismertette.
Nyitókép: Attila Volgyi / XINHUA / Xinhua via AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Uniós középmezőnyben a magyar GDP-növekedés, az Unió motorjai mögöttünk.