A nyelvészeti szakértő elárulta, miről árulkodik a Tisza Párt kommunikációja

Nyelvészeti szakértőt kérdezett a Magyar Nemzet, arról, miként ítéli meg a Magyar Péter és pártja által kiadott közlemények nyelvezetét. A szakértő azt felelte: „a Tisza Párt kommunikációjában megfigyelhető a multinacionális vállalatoknál is tapasztalható munkahelyi közösségre mint prioritásra való utalás előfordulása, valamint a politikai zsargon eklektikussága, amely több politikai oldal zsargonját olvasztja egybe. Ez valószínűleg nem véletlen, hiszen az operatív vezetőjük is ebből a szférából érkezett”. 

Hozzátette, minden szakmának megvan a maga zsargonja, vagyis szó- és kifejezéskészlete, amelyről fel lehet ismerni az egyes szakterületeket. „A multinacionális szférát és a politikát is fémjelzi a saját zsargonja: meeting, brand, manager, call, target, amelyekre akár magyar nyelvi kifejezéseket is találhatunk: értekezlet, márka, igazgató, hívás, cél/célkitűzés” – sorolta.

Esetleg az, hogy kívülállóként hasonlítson a választott társadalmi csoporthoz – a sznobok is ilyenek: társadalmi helyzetük nem indokolná, hogy úgy viselkedjenek, mint a módosabb rétegekbe tartozók, ők mégis felveszik a »nemesi« hozzáállást – magyarázta a nyelvészeti szakértő.

Toxikus elemek

A szakértő a lap megkeresésére kiemelte, a multinacionális szférában elterjedt a „munkahelyi közösség mint prioritás” gondolkodásmód, eszerint azért dolgozunk, hogy a munkahelyi közösségünk, akár a legszorosabb teamünk a legsikeresebb legyen, mindent ennek vetünk alá, akár a szabadidőnket vagy a családunkkal töltött időt is. „Ezt a magatartást az internetes folklór, főként a mémgyártók elég gyakran kifigurázzák, főleg akkor, ha még a család metaforája is előkerül (»mi itt egy nagy család vagyunk«), hiszen az ember elsődleges közössége az életében a családja. 

– húzta alá.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Tisza Párt közleményeiben megjelennek további, divatosnak tekinthető zsargonszavak és kifejezések is: transzparens felvállalás, vízió Magyarországról, erős, cselekvőképes hálózat, illetve utalás arra, hogy a közösséget együtt építjük, utóbbi szintén bevett szófordulat a nagyvállalatoknál. Érdekesség, hogy 

– jegyezte meg.

Magyar Péter mindenkihez szólni szeretne

Majd azzal folytatta, a politikai zsargon használata kifejezetten mozaikhatást kelt. „Találunk a Tisza Párt közleményeiben baloldali vagy azokra utaló fordulatokat. Ilyen a Magyar Köztársaság használata, ami hivatalosan 2012 óta nincsen, hazánk neve Magyarország, de az ezt fájlaló emberek megszólítását célozhatja a korábbi államnév használata, és előrevetíti a párt szándékait is. 

 A »hazánk jövője« szószerkezet már a visszafogottabb nemzeti szavazóknak szólhat.

A szakértő rámutatott, mindezek mellett a politikai zsargon számos bevett, a kilencvenes évek óta ismert, az éppen aktuálisan ellenzékben lévő pártok nyelvi fordulatával is találkozhatunk: tűnjön el a közéletből, megélhetési válság, demokratikus részvétel, felszámolni-megszüntetni a korrupciót, és ide tartozik az oktatás és egészségügy felhozása, valamint annak emlegetése, hogy mire vágynak a magyarok.

mindkét oldal felé gesztust gyakoroljon a párt kommunikációja, és ilyen formában arra tegyen kísérletet, hogy középre pozicionálja magát” – fogalmazott a nyelvészeti szakértő.

Nyitókép: Képernyőfotó

***