Január 6. a keresztény egyházban Jézus Krisztus megjelenésének, vagyis Vízkeresztnek az ünnepe.
Január 6. a keresztény egyházban Jézus Krisztus megjelenésének, vagyis Vízkeresztnek az ünnepe. Ez a nap egyben a farsangi időszak kezdetét is jelenti, amely egészen a nagyböjtöt megelőző húshagyó keddig tart. A IV. század elejétől liturgikus ünnepként tartják számon, amely először a keleti, majd a nyugati egyházakban is elterjedt – írta meg a vasárnap.hu.
A keresztény közösségek 312 és 325 között kezdték megemlékezni erről a napról, amikor Jézus Krisztus keresztségét, a kánai menyegzőt és a napkeleti bölcsek látogatását ünnepelték. Az ünnep görög neve, „epifánia”, Jézus megjelenésére utal, amely a keleti egyházakban hosszú ideig összekapcsolódott a születés ünnepével. Jézus születése által Isten megjelent a világban, és a napkeleti bölcsek révén a pogányokhoz is eljutott a Megváltó híre.
Máté evangéliuma (Mt 2,1-12) szerint a háromkirályok a betlehemi csillag vezetésével érkeztek Júdeába, hogy hódolatukat fejezzék ki az újszülött Jézus előtt. Ajándékaik – arany, tömjén és mirha – szimbolikus jelentéssel bírnak: az arany a Királyt, a tömjén az Istent, a mirha pedig az Embert jelképezi. Bár az evangélium „mágusokként” említi őket, nevüket nem közli. A 8. századi Beda Venerabilis azonban megnevezte őket:
Gáspár, Menyhért és Boldizsár.
Vízkereszt ünnepe a víz megszentelésének hagyományával is összekapcsolódik. A szentmise elején a püspök vagy pap szenteltvizet készít, amelyről az ünnep elnevezése is ered. A bizánci egyházban ez a szertartás kettős formában zajlik: január 5-én az esti liturgiában és január 6-án a Szent Liturgiában. A görögkatolikus egyházban a szenteltvíz megáldása nemcsak a templomokban történik, hanem a folyókhoz is kimennek, hogy azok vizét is megszenteljék, így megidézve Jézus Krisztus megkeresztelkedését. Az ünnepi ének, a „vízszentelési sztihira” így fogalmaz:
Ma a vizek természete megszenteltetik, és a Jordán kettészakad, s hullámainak folyását visszatartóztatja, látván a vizében keresztelkedő Üdvözítőt.”
A magyar néphagyomány is számos szokással kapcsolódik Vízkereszthez. Ekkor veszi kezdetét a farsang, amely a vidám mulatságok és bálok időszaka, lezárásaként pedig húshagyó keddet ünneplik. Szintén január 6-án kezdődnek a házszentelések, amelyek a 15. század óta élő hagyományok. A pap szenteltvízzel hinti meg a házakat és azok lakóit, majd az ajtóra felírják az évszámot és a háromkirályok kezdőbetűit:
20 + G + M + B + 24.
Ez a betűszó azonban eredetileg a latin áldásformula rövidítése: „Christus Mansionem Benedicat” – vagyis „Krisztus áldja meg e házat”.
Nyitókép: Fred de Noyelle / leemage / Leemage via AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Mondja, kérem, ön is elhatározta, hogy a szentévben több hidrogénezett kókuszzsírt fog enni? Francesca Rivafinoli írása.
A felmérés az ünnepi menüre is kitért.
Az Open Doors listája alapján a legsúlyosabb keresztényüldözést idén is Észak-Koreában mutatták ki.
Az emberiség nem bírja el azt a tudást, amivel a Jóisten néha meg akarná tisztelni. Bár ez Janus-arcú ügy, hisz a Jóisten maga is tudja, hogy az ember erre alkalmatlan.
Schäfer András és párja karácsony előtt kimondták a boldogító igent. A nagy napról meseszép fotókat osztottak meg.
Boldog családok a fa körül, bejgliillat és végtelenített Mennyből az angyal – álmainkban így néz ki az ünnep. A valóság időnként más képet mutat, ám ha kicsit megerőltetjük magunkat, a szívünkbe végül csak beköltöző béke és nyugalom jövőre is kitarthat.
Közeleg a Trump elnökség: Zelenszkij egyre inkább a tűzszünet felé hajlik, Európa Németország gyengesége miatt egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül.
Még be is csukták rövid időre, de ez sem zavarta.
Az Oroszországból Üzbegisztánba tartó járaton 173 utas utazott.
