Most már hivatalos: alapjaiban alakul át a budapesti lomtalanítás
A főváros a hagyományos utcai lomkupacok helyett gyűjtőpontos rendszert vezetne be.
Jól szervezett vidéki biznisszé vált a fővárosi lomizás, de 2027-től vége az áldatlan állapotoknak, döntöttek Budapest új lomtalanítási rendszeréről.
Eldőlt, 2027-től Budapest is csatlakozik az új lomtalanítási rendszerhez, amelynek célja, hogy megszűnjön a jelenlegi áldatlan állapot és a háztartások hulladékának elszállítása ne zavarja a közbiztonságot és zöldebb, fenntarthatóbb legyen a hulladékkezelés. Lantos Csaba energiaügyi miniszter a keddi megállapodás részleteiről elmondta,
a háztartások a hulladékot 2027-től az erre kijelölt kerületi gyűjtőpontokon adhatják le, a két éves átmeneti időszakban pedig a kerületek dönthetnek arról, hogy lakosaik a jelenlegi módon, az utcára helyezve adhatják le a lomokat, vagy csatlakoznak az új gyűjtőpontos rendszerhez.
Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese elmondta: Budapesten a lomtalanításkor 30-40 ezer tonna hulladék kerül az utcára, és az szeretnék elérni, hogy ennek nyolcvan százaléka újrahasznosítható legyen.
Az új lomtalanítási rendszerben – hasonlóan a Bécsben és Berlinben működő modellhez – tehát csak a kijelölt, őrzött hulladéklerakókon adhatja le a lakosság a hulladékot.
A hulladékgazdálkodásért felelős Mohu Mol korábban arról tájékoztatott, az új rendszer keretében egy-egy kerületben legfeljebb tíz őrzött gyűjtőpontot alakítanak ki, amelyek 800-1000 méteres távolságon belül érhetők el a lakosok számára. Ezek a gyűjtőpontok három napig lesznek nyitva, és itt a lomokat szelektíven, biztonságosan helyezhetik el a lakosok. A házhoz menő lomtalanítás továbbra is elérhető lesz a rászorulók számára, és egész évben rendelkezésre áll a díjköteles, megrendelhető szolgáltatás.
Ezt is ajánljuk a témában
A főváros a hagyományos utcai lomkupacok helyett gyűjtőpontos rendszert vezetne be.
„Egy olyan megoldás jön majd létre, amelynek révén a fővárosi lomtalanítási rendszer zöldebbé, tisztábbá válik és a közbiztonság szempontjaira is nagyobb tekintettel lesz, valamint a budapestiek érdekeit is figyelembe veszi” – reagált az új lomtalanítási rendszerről kötött megállapodásra Szentkirályi Alexandra.
A Fidesz-KDNP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője Facebook-bejegyzésében reagált arra, hogy Karácsony Gergely főpolgármester azt kifogásolta, a kormány nem a fővárossal egyeztetett az új lomtalanítási rendszerről. Szentkirályi Alexandra szerint Karácsony Gergely
felfújta magát azon, hogy kiderült: továbbra is más végzi a munkát helyette. Kommunistázva, hőbörögve, kommentálta azt, hogy a budapesti Fidesz az Energiaügyi Minisztériummal és a Mol Mohu vezetésével egyeztetett a fővárosi lomtalanításról.
Hozzátette: „Az a dolgunk, hogy képviseljük a fővárosban élőket és a budapestiek érdekei érvényesüljenek, senki ne járhasson rosszabbul az új rendszerrel és a budapestiek dönthessenek arról, milyen lomtalanítást szeretnének. Mindeközben Karácsony Gergely volt az, aki mindenféle ellenállás nélkül, már elsőre is támogatta a MOHU új lomtalanítási rendszerét.”
Egy kutatás szerint a Budapesten lomizók kifejezetten hasznos munkát végeznek környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból is. Máshol nincs Európában a budapestihez hasonló lomtalanítás, amelynek alkalmával több tízezer tonna olyan hulladékot hasznosítanak újra, amely a munkájuk nélkül a szemétégetőben végezné. A kutatók becslése szerint a lomtalanítás 18–35 ezer ember számára jelent rendszeres jövedelemkiegészítést – írta a Szabad Európa a Corvinus Egyetem kutatására hivatkozva. Ha a lomizás megszűnne, lényegesen nagyobb hulladékmennyiséget kellene kezelni. A lomisok családi alapon szervezik a munkát, ami már a lomtalanítás előtt megkezdődik. A hulladék kirakására kijelölt területeket még a lerakási idő előtt lefoglalják. A hulladékgyűjtők többnyire Budapesten kívülről, szervezetten érkeznek.
Ezt is ajánljuk a témában
Semmi sem fog már úgy alakulni, mint a régi szép időkben.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán