Új korszak jöhet: lehet, hogy a jövőben nem csak a palackokat válthatjuk majd vissza

A lekváros, befőttes, savanyúságos, bébiételes és hasonló üvegcsomagolások kimaradtak a tavaly indult magyar visszaváltási rendszerből. A visszavételi szabályok egyelőre csak a 0,1-3 liter közötti italcsomagolásokra vonatkoznak – írta a G7.hu.

A lap nemrég rákérdezett arra a hulladékrendszert koncessziós formában működtető Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél, hogy mi áll annak hátterében, hogy az említett üvegcsomagolások kimaradtak, és azt a választ kapták, hogy

Magyarország azért vette bele az üvegek egy részét a visszaváltási rendszerbe (DRS), mert azok visszagyűjtési aránya nagyon alacsony volt, a Mohu pedig ezen szeretne a következő években változtatni. Mint kiderült, a befőttesüveg például Ausztriában vagy Szlovákiában sem része az ottani rendszereknek.

Közlésük szerint az automaták technikailag képesek lennének kezelni a befőttesüvegeket, de csak az általános korlátozásokkal. A csomagolások űrtartalma azért meghatározott (0,1–3 liter), mert ha a palack túl kicsi, akkor nem fér el rajta a megfelelő méretű vonalkód (amit az automata leolvas), ha viszont túl nagy, akkor nem tudja az üveget a gép bevenni, az eleve fennakadhat már a bedobónyíláson is – magyarázták.

Egy második ütemben jöhetnek a befőttesüvegek is

A G7 megkeresésére azt is elmondták, eddig mintegy 30 ezer fajta italcsomagolást regisztráltak a magyar DRS rendszerben, és ha a befőttesüvegeket is bevennék, akkor azoknak át kellene menniük az előzetes termékauditon. A fizikai paraméterek rögzítésekor ilyenkor szűrhetik ki azokat a csomagolásokat, amelyek nem kompatibilisek az automatákkal.

Hozzátették, a fentiek miatt egyelőre még nincs konkrét, akár határidőket is tartalmazó bevezetési terv a rendszer kiterjesztésére, de 

Kitértek arra is, hogy amíg nem minden üvegcsomagolás része a DRS rendszernek, addig párhuzamosan megy a régi szelektív gyűjtési rendszer is, amellyel környezetvédelmi szempontból egy fő baj van: a nem betétdíjas üvegekből még mindig sokat dobnak a kommunális szemétgyűjtőkbe.

Míg a szelektíven gyűjtött hulladékot válogatóműbe viszik, a kommunális edényekbe dobott hulladék nem kerül oda, így ha a befőttesüveget valaki a kommunális szemetesbe dobja, akkor az anyag nem hasznosul újra.

A Mohu ugyanakkor a jó helyre leadott nem betétdíjas üveghulladékot külön kezeli, átmeneti  tárolókba szállítja, onnan pedig nagyobb tételekben újrahasznosító üzemekbe viszik. Ezeknek az üveg(cserepeknek) végül a sorsa hasonló az automatába visszavett, ott összezúzott anyagokéhoz: az újrahasznosító üzemekben leválogatják őket az üvegipari szabványoknak megfelelően, és akár újra üvegcsomagolás is lehet belőlük – magyarázták.

Megoldást jelenthetne az újratöltés is

A G7 összeállításában megjegyezte, hogy a körforgás másik módja az üvegek újratöltése (többutas rendszer) lenne, de ennek infrastrukturális háttere (egységes üvegek, visszaszállítás, mosás) még „elég gyenge lábakon áll”. 

Az újratöltés elterjedéséhez fontos lenne, hogy például a sörös- és borosüvegek formája egységes legyen, de a piac magától várhatóan sosem fog ebbe az irányba lépni. Ugyanis a boroknál különösen jellemző, hogy az üveg formája a marketing fontos eleme, az uniformizálás ezt az eladásösztönző elemet megszüntetné, vagyis bevezetése senkinek sem üzleti érdeke.

A lapnak küldött válaszlevelében a Mohu is azt írta, hogy nekik erre nincs sem hatáskörük, sem illetékességük nincs.  Bár ez a kérdés már felmerült korábban, azonban megvalósítása kizárólag állami szabályozással vagy piaci önszabályozással lehetséges.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Unger Tamás/MW-Archív

***