Mostani bejegyzésemet a kényszer szülte, végtelenül sajnálom, hogy írásomat egyáltalán meg kell jelentetnem

„George Lazar írásainak túlnyomó többsége ugyanarról a magyar politikusról és a rendszeréről szól. Az író gyűlöli az adott politikust és a rendszerét. Ehhez minden joga megvan, hiszen vélemény-, és szólásszabadság van. Amihez George Lazarnak nincs joga: gyűlöletével összekenni vétlen embereket, nincs joga ténybeli hazugságokat közölni, embereket hamisan rágalmazni, nincs joga megalázni őket. 
Évek óta gondolkozom azon, hogy mit csináljak ezzel az egésszel kapcsolatban, senki sem mondhatja, hogy hirtelen felindulásból írom soraimat. Bár ez az írás nem rólam szól, személyes érintettségem a következő: 
A számomra ismeretlen George Lazar írásban keresett meg engem azzal, hogy következő cikke egy általam jól ismert személyről szól majd. Információkat kért és várt tőlem. 

Morális alapok miatt –tájékoztatásként– felhívtam a szóban forgó személyt, aki Geogre Lazar neve hallatán sírásban tört ki, közölte, hogy ez az ember felmérhetetlen károkat okozott neki a magánéletében és a munkájában egyaránt, majd rosszullétre hivatkozva letette a telefont.  
Mindezek után nem válaszoltam az engem megkereső, s későbbi privát üzenetében a munkámat megdicsérő George Lazarnak, akiről korábban sosem hallottam. 
Akkori megkeresése – majd munkám dicsérete– s válaszom elmaradása óta George Lazar több, mint húsz írásában gyalázott, mocskolt engem, konkrét ténybeli hazugságok tömkelegével fűszerezve »cikkeit«. Sőt: egy idő után elkezdte zaklatni az ismerőseimet, adatokat kérve, immár rólam. ”

Nyitókép: Képernyőfelvétel