Mit csinál és kinek az érdekében az Integritás Hatóság?

Mint arról lapunk csütörtökön beszámolt, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) házkutatást tartott az Integritás Hatóság (IH) elnökének, Biró Ferenc Pálnak az irodáiban, illetve otthonában, ahol iratokat foglaltak le. A vezetőt hivatali visszaéléssel és hűtlen kezeléssel gyanúsították meg, őt és feleségét gyanúsítottként hallgatták ki. A magyarországi hatóság azonban nem közismert testület, ezért röviden bemutatjuk, miért és milyen tevékenységre hozták létre.

Az Integritás Hatóságot 2022. november 4-én alapították az európai uniós források jogszerű és törvényes felhasználásának ellenőrzésére. A 2022. évi XXVII. törvény kimondja, az Országgyűlés azért határozott így, mert 

Mint ismert, az Európai Tanács és az Európai Bizottság 2022-ben különböző eljárások keretében korrupciós és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák miatt felfüggesztették, illetve feltételekhez kötötték Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférését. Magyarország az akkor meghatározott „szupermérföldkövek", vagyis jogállamisági feltételek, a Brüsszel által kért konkrét intézkedések többségét teljesítette, más részüket nem (például a bírósági rendszert, az egyetemeket fenntartó vagyonkezelő alapítványokat, a menekültügyi rendszert és a gyermekvédelmi törvényt érintő kéréseket) – ezért 

Az Integritás Hatóság létrehozása azonban azon intézkedések között volt, amelyeket Brüsszel kért, és Budapest megtett.

Mit és hogyan tesz az IH?

Mint kormányzatot felügyelő szerv az államigazgatáson belül autonóm, független testületként működik. Az IH azt vizsgálja, hogy az EU-s források felhasználása vagy ellenőrzése tekintetében hatáskörrel rendelkező szervezetek, illetve a szerződéskötők mindent megtettek-e a csalás-, összeférhetetlenség-, korrupció- vagy egyéb jogsértésgyanús esetek megelőzésére, felderítésére, kijavítására, valamint jogköre van nyomon követni minden olyan projektet (elsősorban közbeszerzéseket, majd az azokat követő beruházásokat), amelyek finanszírozására részben vagy egészben uniós forrásokat használtak.

Ellenőriz, tájékoztatást kér, vizsgálatokat indít, ajánlások ad, és adott esetben bírósági eljárást is kezdeményezhet a jogsértő fél ellen. A testület évente jelentést ad ki (integritásjelentés), amelyben a feladatkörébe tartozó esetekről, a közbeszerzések gyakorlatáról, az uniós pénzekkel való sáfárkodás minőségéről és a korrupciógyanús ügyekről ad átfogó képet.

Viták, ellentmondások

Az IH egy évvel ezelőtt első parlamenti beszámolójában, amelyben jelentette, hogy 2023 során 120 milliárd forint uniós támogatást vizsgált meg, 215 bejelentést kapott, illetve öt lezárt vizsgálata során 19 intézkedést és 12 ajánlást fogalmazott meg, 

Szintén 2024 tavaszán derült ki, hogy feszültségek vannak a szervezet Korrupcióellenes Munkacsoportjában: három civil tag azért lépett ki, mert szerintük az állami szervezetek által delegált tagok nem készítettek előterjesztést a korrupcióellenes stratégia tervezetére. Aztán jött a hír, hogy az IH két év alatt 1,1 milliárd forintot tervez költeni kommunikációs tevékenységekre, az erre kiírt közbeszerzéseken két esetben a legkedvezőbb ajánlatot tevő New Land Media Kft. nem tudott nyerni, az IH az állami megrendelésekben bővelkedő céget minden jel szerint nem akarta választani.

és utalt arra, hogy az időzítés is érdekes: az IH nemrég indított eljárást a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tevékenységével kapcsolatban. Az azonban különös optikát az ügynek, hogy az ügyészségi gyanúsítás épp egy olyan szervezetet ér, amelyet éppen a korrupció elleni harc érdekében hoztak létre.

Nyitókép: Rendőrautók az Integritás Hatóság budapesti irodája előtt 2025. január 16-án  /  fotó: Attila KISBENEDEK / AFP

--