Az előttünk álló öt év a digitalizációról és a mesterséges intelligenciáról fog szólni a munkahelyeken. Bizonyos munkakörök veszélybe kerülnek, de új munkahelyek is létrejönnek általa. Egy biztos: minden eddiginél nagyobb rugalmasságra lesz szükségük a dolgozóknak.
Már készülnek a vállalkozások a mesterséges intelligencia és a robottechnológia bevezetésére, a piaci szereplők 87 százaléka úgy látja, 2030-ig elkerülhetetlen az átalakulás – derül ki a Világgazdasági Fórum átfogó elemzéséből. A tanulmány azt mutatja be, hogyan változtatja meg a technológia a munkahelyeket és a munkaköröket az évtized végéig.
A következő öt év mozgalmas lesz, felgyorsul az átalakulás. A többség azonban ma már azt vallja, a munkafolyamatok automatizálása ellenére nem lesz kevesebb a betölthető álláshely, még ha bizonyos területeken valóban nem lesz is szükség az élőmunkára. A következő évek nagy technológiai átalakulását három terület határozza meg: a robottechnológia és az automatizáció, az energiatermelés és -tárolás, valamint a mesterséges intelligencia.
A várakozások szerint világszerte a munkakörök 22 százalékát érinti a gyökeres átalakulás. Az új technológiák 170 millió új munkahelyet hoznak létre, és várhatóan 92 millió munkavállaló munkaköre válik feleslegessé.
Szinte biztos, hogy az adminisztratív munkakörökben visszaesik, csaknem el is tűnik az élőmunkaigény, ez lesz a leginkább érintett terület. Az adminisztrációs és kisegítő munkakörökben ez a cégeknek lehetőséget jelent, mivel sok pozíció betöltése most is kihívást jelent. Szintén kiváltják a fejlesztések a pénztárosok és a jegykezelők jelentős részét, s a könyvelők munkáját is el tudják végezni a jövőben a fejlett adatelemző technológiák.
Az átalakulással új munkakörök és feladatok is megjelennek.
Egyre keresettebbek a fintechmérnökök és az MI-prompterek, vagyis azok, akik a megfelelő utasítások ismeretében képesek irányítani az ilyen rendszereket.
Az informatikában tovább bővülnek a munkakörök: szinte minden nagy szereplőnél szükség lesz gépitanulás-szakértőkre és robotokhoz értő mérnökökre is. Azok munkájára más területeken lesz szükség, akik elveszítik az állásukat, vagy nem tudnak lépést tartani a változó tudásigénnyel.
A globális pénzügyi elitet tömörítő Világgazdasági Fórum részletes munkaerőpiaci elemzése rámutat: nemcsak a technológiai átalakulás befolyásolja a globális munkaerő-keresletet, nem hagyható figyelmen kívül a zöldátmenet, a geopolitikai konfliktusok hatása, valamint a gazdasági bizonytalanság és a demográfia sem.
A demográfiai kihívásokat a fejlett országok a saját bőrükön érzik: a lakosság elöregedése több területen is soha nem látott munkaerőhiányt okoz.
Az egyik ilyen terület az egészségügy és a hozzá szorosan kapcsolódó szociális ellátás.
A népességi tényezők miatt mind az egészségügyben, mind a szociális területeken fokozódik a munkaerő iránti igény:
ahogy emelkedik az idősek száma, nő az alapvető ellátások iránti kereslet, s az idősgondozás és a betegápolás területén megsokasodó feladatokhoz egyre több ember szükséges. Ma azonban egyre kevesebben választanak olyan tevékenységet, amely nagy felelősséggel jár rossz munkakörülmények közepette és alacsony fizetésért.
A globális konfliktusok és a mélyülő polarizáció is hatással van a munkaerőpiacra. A digitalizáció megköveteli a megfelelő adatvédelmet és a kibertámadásokkal szembeni védekezést. Ezért
a következő években fokozódik a kereslet a biztonságpolitikai szakemberek iránt.
Ráadásul a felhasználóknak is el kell sajátítaniuk a védekezésre való képességet a virtuális térben, vagyis az oktatásban is új területeket kell ellátni.
A zöldátmenet és az energiahatékonyság szintén új munkaköröket és egyes szakmák felértékelődését hozza. Kulcsfontosságú lesz az energetikai szakemberek képzése: nemcsak az energia-előállításért és -tárolásért, hanem az e-járművek működtetéséért, karbantartásáért és a technológia folyamatos fejlesztéséért is felelnek a jövőben. Szintén felértékelődik a környezetmérnökök tudása, és a kapcsolódó ágazatok szakembereinek tapasztalata is egyre nélkülözhetetlenebbé válik az évtized végére.
Kedvezőtlen folyamatokkal is számolnak a szakértők: a gazdasági stabilitás továbbra is várat magára. Az időről időre megjelenő nehézségek összességében a munkaerő iránti alacsonyabb keresletet vetítik előre, bár munkanélküliség nem fenyeget. Ezzel együtt a mindennapi kiadások várhatóan tovább emelkednek.
A munkavállalóknak ma már nem elegendő a meglévő szakmai tudás és munkatapasztalat, nagy fokú szociális érzékkel is rendelkezniük kell. Emellett a problémamegoldó képesség és a rugalmasság is elvárás. Már napjainkban sem elég, ha egy bolti eladó naprakész, és megfelelő tájékoztatást tud adni egy termékről, az is elvárás, hogy kedves legyen a vásárlóval, és ne konfrontálódjon a munkatársaival.
A mindennapi rutin korának leáldozott. A vállalatoknak olyan munkaerőre lesz szükségük, amely rugalmas, vagyis egyszerre több területen is képes helytállni, és nem ijed meg az új feladatoktól. Ehhez elkerülhetetlen lesz a megfelelő képzési rendszer és az élethosszig tartó tanulás lehetősége.
Arra a kérdésre, hogy kiváltja-e a robot az embert, a válasz egyszerű: nem. A technológia eddig is kiegészítette az emberi tevékenységet, s ez a jövőben sem lesz másképp. Nem szorul ki az élőmunka, a robotokat vagy a mesterséges intelligenciát irányítani, felügyelni is kell. Hosszú távon sem várható, hogy a robottechnológia teljesen önállóan képes legyen elvégezni a munkát.
Az azonban szinte biztos, hogy ember és technológia viszonya átalakul. Napjainkban a munkafolyamatok 48 százalékáért felel az ember, 22 százalékát végzik el a robotok, 30 százalékban pedig közösen dolgoznak, 2030-ban már csak a feladatok harmadát fogják ellátni emberek. Mindez a munkavállalók életére, jólétére is hatással lehet, oda kell figyelniük az átalakulás következményeire. A vállalatok a technológiai beruházásokat nem csak a nagyobb teljesítmény és a minőségibb szolgáltatások miatt hajtják végre, a drága fejlesztések a legtöbb esetben a működési költségeket csökkentik. A mindennapi kiadások legnagyobb részét pedig az energia és a munkaerő költsége teszi ki. Ám azt sem engedhetik meg a munkáltatók, hogy túlértékeljék az automatizációt, és a fejlesztésekre hivatkozva csökkentsék az emberek presztízsét.
A munkaerőpiac stabilitásától már a koronavírus-járvány kezdetén elbúcsúzhattunk, és borítékolható, hogy nem is tér vissza egyhamar. A vállalkozásoknak és a mezőgazdaságnak egyaránt szüksége van a technológiai fejlődésre. Az előttünk álló évek nagy kérdése továbbra is az, hogy mennyire képesek a dolgozók kiállni magukért akár egyénileg, akár kollektíven, és a költséges fejlesztések növelik-e a jólétüket, vagy csak a vállalatok profitját javítják.
Hazánk az elemzés szerint jól áll a digitalizáció terén. A legtöbb fejlett országhoz hasonlóan az automatizáció az elsődleges fejlődési irány, utána következik a mesterséges intelligencia, és a harmadik meghatározó tényező lehet a robotizáció.
A magyarországi vállalkozások nemzetközi összehasonlításban azok közé tartoznak, amelyek kifejezetten készülnek a technológiai átalakulásra, és próbálnak lépést tartani a fejlődéssel. Ám hiányosságuk is van: alkalmazottjaiknak alig van lehetőségük továbbképzésben való részvételre, és hiányzik a motiváció az átképzésre is. Ez nem hungarikum, a fejlett gazdaságok többségében kihívást jelent az élethosszig tartó tanulás mint a mindennapi élet része.
A hazai munkaerőpiac – követve a globális trendet – 2020-ban óriási változáson ment keresztül, ráadásul rövid idő alatt. A világjárvány előtt európai összevetésben is rugalmatlanok voltak a munkáltatók, a legtöbb helyen kiváltság volt az otthoni munkavégzés, és a napi 8-12 órás általános munkarend is sziklaszilárdnak tűnt. A járvány legyőzése után történt ugyan némi visszarendeződés, a korlátozások miatti, minden korábbinál gyorsabb technológiai váltás, a kényszerű újítások sora maradandó változásokat idézett elő. A legtöbb munkavállalónak az arra alkalmas munkakörökben ma már lehetősége van az otthoni és a hibrid munkavégzésre. A munka és a magánélet összehangolása továbbra is az egyik legfontosabb szempont a munkavállaló számára, a rugalmasság pedig alapvető elvárás a munkáltató részéről.
A digitalizáció és a technológiai átalakulás tehát folyamatosan formálja a munkavégzést, szerteágazó gazdasági következményekkel jár, beleértve a jövedelmi helyzetet, az ingatlanpiaci keresletet és a munkavállalók jólétét. Mindezeket figyelembe véve kijelenthető: a robotok vagy a mesterséges intelligencia nem ellensége a dolgozónak, hanem lehetőség arra, hogy javítson saját kényelmén, életszínvonalán és életminőségén.
Nyitókép: Shutterstock
A rendezvény olyan vezető döntéshozókat és szakértőket hoz össze, akik ismerik a kábítószerek valódi dimenzióit, és van tapasztalatuk abban, miként lehet azok piacát visszaszorítani.
A családi béke megmarad, de nem tartotta ízlésesnek Velkey György János a fia és a Tisza-vezér akcióját. Interjúnk.
Amíg az érintettek a „rendszernek” dolgoztak, nem voltak jó szakemberek, miután beálltak a Tiszába, már azok – vagy mégsem? Kacsoh Dániel írása.
A Sanofi 500 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet hoz létre Budapesten.
Az egészségfejlesztő-coaching pszichológus a lelki egészség világnapjához kapcsolódóan elmondta, már néhány egyszerű lépéssel sokat tehetünk a mentális jóllétünkért.
A Magyar Nemzet kiderítette, hogy az a cím, ami Miroslav Tokar neve mellett szerepelt, kamu. A férfi nem reagált a lap megkeresésére, LinkedIn-profilját pedig törölte.
Érdekes, hogy aki mindenkit hazugnak nevez, annak pont a saját mondatai állnak a legnagyobb ellentétben…önmagukkal.
Az ukrán elnök Orbán Viktorról is beszélt.
