Leveszi a terhet a vállunkról a mesterséges intelligencia?

Már készülnek a vállalkozások a mesterséges intelligencia és a robottechnológia bevezetésére, a piaci szereplők 87 százaléka úgy látja, 2030-ig elkerülhetetlen az átalakulás – derül ki a Világgazdasági Fórum átfogó elemzéséből. A tanulmány azt mutatja be, hogyan változtatja meg a technológia a munkahelyeket és a munkaköröket az évtized végéig.

A következő öt év mozgalmas lesz, felgyorsul az átalakulás. A többség azonban ma már azt vallja, a munkafolyamatok automatizálása ellenére nem lesz kevesebb a betölthető álláshely, még ha bizonyos területeken valóban nem lesz is szükség az élőmunkára. A következő évek nagy technológiai átalakulását három terület határozza meg: a robottechnológia és az automatizáció, az energiatermelés és -tárolás, valamint a mesterséges intelligencia.

Fintechmérnök és gépitanulás-szakértő

A várakozások szerint világszerte a munkakörök 22 százalékát érinti a gyökeres átalakulás. Az új technológiák 170 millió új munkahelyet hoznak létre, és várhatóan 92 millió munkavállaló munkaköre válik feleslegessé.

Szinte biztos, hogy az adminisztratív munka­körökben visszaesik, csaknem el is tűnik az élőmunkaigény, ez lesz a leginkább érintett terület. Az adminisztrációs és kisegítő munkakörökben ez a cégeknek lehetőséget jelent, mivel sok pozíció betöltése most is kihívást jelent. Szintén kiváltják a fejlesztések a pénztárosok és a jegykezelők jelentős részét, s a könyvelők munkáját is el tudják végezni a jövőben a fejlett adatelemző technológiák.

Az átalakulással új munkakörök és feladatok is megjelennek. 

Az informatikában tovább bővülnek a munkakörök: szinte minden nagy szereplőnél szükség lesz gépitanulás-szakértőkre és robotokhoz értő mérnökökre is. Azok munkájára más területeken lesz szükség, akik elveszítik az állásukat, vagy nem tudnak lépést tartani a változó tudásigénnyel.

A globális pénzügyi elitet tömörítő Világ­gazdasági Fórum részletes munkaerőpiaci elemzése rámutat: nemcsak a technológiai átalakulás befolyásolja a globális munkaerő-keresletet, nem hagyható figyelmen kívül a zöldátmenet, a geo­politikai konfliktusok hatása, valamint a gazdasági bizonytalanság és a demográfia sem.

Az egyik ilyen terület az egészségügy és a hozzá szorosan kapcsolódó szociális ellátás. 

ahogy emelkedik az idősek száma, nő az alapvető ellátások iránti kereslet, s az idősgondozás és a betegápolás területén megsokasodó feladatokhoz egyre több ember szükséges. Ma azonban egyre kevesebben választanak olyan tevékenységet, amely nagy felelősséggel jár rossz munkakörülmények közepette és alacsony fizetésért.

A globális konfliktusok és a mélyülő polarizáció is hatással van a munkaerőpiacra. A digitalizáció megköveteli a megfelelő adatvédelmet és a kibertámadásokkal szembeni védekezést. Ezért 

Ráadásul a felhasználóknak is el kell sajátítaniuk a védekezésre való képességet a virtuális térben, vagyis az oktatásban is új területeket kell ellátni.

A zöldátmenet és az energiahatékonyság szintén új munkaköröket és egyes szakmák felértékelődését hozza. Kulcsfontosságú lesz az energetikai szakemberek képzése: nemcsak az energia-előállításért és -tárolásért, hanem az e-járművek működtetéséért, karbantartásáért és a technológia folyamatos fejlesztéséért is felelnek a jövőben. Szintén felértékelődik a környezetmérnökök tudása, és a kapcsolódó ágazatok szakembereinek tapasztalata is egyre nélkülözhetetlenebbé válik az évtized végére.

Kedvezőtlen folyamatokkal is számolnak a szakértők: a gazdasági stabilitás továbbra is várat magára. Az időről időre megjelenő nehézségek összességében a munkaerő iránti alacsonyabb keresletet vetítik előre, bár munkanélküliség nem fenyeget. Ezzel együtt a mindennapi kiadások várhatóan tovább emelkednek.

Kiváltja az embert a robot?

A munkavállalóknak ma már nem elegendő a meglévő szakmai tudás és munkatapasztalat, nagy fokú szociális érzékkel is rendelkezniük kell. Emellett a problémamegoldó képesség és a rugalmasság is elvárás. Már napjainkban sem elég, ha egy bolti eladó naprakész, és megfelelő tájékoztatást tud adni egy termékről, az is elvárás, hogy kedves legyen a vásárlóval, és ne konfrontálódjon a munkatársaival.

A mindennapi rutin korának leáldozott. A vállalatoknak olyan munkaerőre lesz szükségük, amely rugalmas, vagyis egyszerre több területen is képes helytállni, és nem ijed meg az új feladatoktól. Ehhez elkerülhetetlen lesz a megfelelő képzési rendszer és az élethosszig tartó tanulás lehetősége.

Arra a kérdésre, hogy kiváltja-e a robot az embert, a válasz egyszerű: nem. A technológia eddig is kiegészítette az emberi tevékenységet, s ez a jövőben sem lesz másképp. Nem szorul ki az élőmunka, a robotokat vagy a mesterséges intelligenciát irányítani, felügyelni is kell. Hosszú távon sem várható, hogy a robottechnológia teljesen önállóan képes legyen elvégezni a munkát.

Az azonban szinte biztos, hogy ember és technológia viszonya átalakul. Napjainkban a munkafolyamatok 48 százalékáért felel az ember, 22 százalékát végzik el a robotok, 30 százalékban pedig közösen dolgoznak, 2030-ban már csak a feladatok harmadát fogják ellátni emberek. Mindez a munkavállalók életére, jólétére is hatással lehet, oda kell figyelniük az átalakulás következményeire. A vállalatok a technológiai beruházásokat nem csak a nagyobb teljesítmény és a minőségibb szolgáltatások miatt hajtják végre, a drága fejlesztések a legtöbb esetben a működési költségeket csökkentik. A mindennapi kiadások legnagyobb részét pedig az energia és a munkaerő költsége teszi ki. Ám azt sem engedhetik meg a munkáltatók, hogy túlértékeljék az automatizációt, és a fejlesztésekre hivatkozva csökkentsék az emberek presztízsét.

A munkaerőpiac stabilitásától már a koronavírus-járvány kezdetén elbúcsúzhattunk, és borítékolható, hogy nem is tér vissza egyhamar. A vállalkozásoknak és a mezőgazdaságnak egyaránt szüksége van a technológiai fejlődésre. Az előttünk álló évek nagy kérdése továbbra is az, hogy mennyire képesek a dolgozók kiállni magukért akár egyénileg, akár kollektíven, és a költséges fejlesztések növelik-e a jólétüket, vagy csak a vállalatok profitját javítják.

Kulcsfontosságú lesz a továbbképzés lehetősége

Hazánk az elemzés szerint jól áll a digitalizáció terén. A legtöbb fejlett országhoz hasonlóan az automatizáció az elsődleges fejlődési irány, utána következik a mesterséges intelligencia, és a harmadik meghatározó tényező lehet a robotizáció.

A magyarországi vállalkozások nemzetközi összehasonlításban azok közé tartoznak, amelyek kifejezetten készülnek a technológiai átalakulásra, és próbálnak lépést tartani a fejlődéssel. Ám hiányosságuk is van: alkalmazottjaiknak alig van lehetőségük továbbképzésben való részvételre, és hiányzik a motiváció az átképzésre is. Ez nem hungarikum, a fejlett gazdaságok többségében kihívást jelent az élethosszig tartó tanulás mint a mindennapi élet része.

A hazai munkaerőpiac – követve a globális trendet – 2020-ban óriási változáson ment keresztül, ráadásul rövid idő alatt. A világjárvány előtt európai összevetésben is rugalmatlanok voltak a munkáltatók, a legtöbb helyen kiváltság volt az otthoni munkavégzés, és a napi 8-12 órás általános munkarend is sziklaszilárdnak tűnt. A járvány legyőzése után történt ugyan némi visszarendeződés, a korlátozások miatti, minden korábbinál gyorsabb technológiai váltás, a kényszerű újítások sora maradandó változásokat idézett elő. A legtöbb munkavállalónak az arra alkalmas munkakörökben ma már lehetősége van az otthoni és a hibrid munkavégzésre. A munka és a magánélet összehangolása továbbra is az egyik legfontosabb szempont a munkavállaló számára, a rugalmasság pedig alapvető elvárás a munkáltató részéről.

A digitalizáció és a technológiai átalakulás tehát folyamatosan formálja a munkavégzést, szerteágazó gazdasági következményekkel jár, beleértve a jövedelmi helyzetet, az ingatlanpiaci keresletet és a munkavállalók jólétét. Mindezeket figyelembe véve kijelenthető: a robotok vagy a mesterséges intelligencia nem ellensége a dolgozónak, hanem lehetőség arra, hogy javítson saját kényelmén, életszínvonalán és életminőségén.

Nyitókép: Shutterstock