A termelés hozza létre a fogyasztót – ez pedig ugyanúgy igaz a szexuális szükségletekre, vágyakra és habitusokra is.
„Csányi Gergely foglalkozott már azzal, hogy mit csinál a tőke az ágyban A pornó nem szex. A pornó erőszak című kampány részeként a Mércén olvasható cikksorozatban publikált írásában. Az idén a Napvilág Kiadó gondozásában megjelent A szex politikai gazdaságtanából nemcsak az derül ki, hogy mit csinál a tőke az ágyban, hanem az is, hogyan mászik be a tőke az ágyba, és mégis miért. Csányi olyan elméleti keretrendszert vázol fel, amelyen belül nemcsak a tőkeérdek és a szexuális szokások közötti összefüggések rajzolódnak kik, hanem az is, hogy a fennálló gazdasági rendszer hogyan alakít ki és tart fenn egy szexuális hegemóniát, és hogy miért nem vizsgálható a szexualitás önmagában álló jelenségként, hiszen a gazdasági-társadalmi érdekek alakítják a szexuális szokásokat is.
Felmerül a kérdés, hogyha a tőke bemászik még az ágyba is, és olyan módon formálja a szexuális szokásokat és normákat, hogy azok állandónak és természetből fakadónak tűnnek, akkor
elképzelhető-e egyáltalán az, hogy eltérjünk ettől és az adott szexuális hegemóniának ellentmondó módon képzeljük el a szexualitást?
Ebből adódik a kérdés: létezik-e egyáltalán antikapitalista szex, és ha igen, milyen?
A szerző a kötet első fejezetében a kutatása módszertani paradigmáit és a későbbi fejezetekben használt kulcsfogalmakat mutatja be. Hangsúlyozza, hogy a gazdaság és a szex nem kezelhetőek egymástól függetlenül, ahogyan azt már a hetvenes évek feminista szlogenje is jelezte: The Personal Is Political (A személyes politikai). Le kell tehát leplezni az ideológiát, ami élesen el akarja határolni a szextől a gazdaságot és a politikát.
Csányi módszertani kerete elsősorban a »szexualitás makroszociológiája«, azaz a szexuális gyakorlatot az élet újratermelése részének tekinti, emellett azonban magában foglalja a szexuális vágy és fantázia, a szexualitás mikroszociológiáját is. A történelmi materializmus módszertani paradigmaként jelenik meg, amelynek célja a leleplezés: leleplezése az ideológiának, amely a szexet a gazdaságtól élesen elkülönített kategóriába helyezi. A szex az élet újratermelésének része, hiszen az intergenerációs reprodukció előfeltétele a társadalomnak, a történelemnek, így a termelési mód alapvető funkciója a testek reprodukciója. Bár az emberi testnek vannak alapvető transzhistorikus adottságai, amelyek meghatározzák a termelési módot és a társadalom lehetséges formáit, de ugyanígy a termelési mód és a társadalom is alakítja az emberi testet.
Tehát a termelési mód, a társadalmi viszonyrendszer meghatározza a szubjektumot: a termelés nemcsak árut hoz létre, hanem szükségletet, vágyat és habitust is.
A termelés hozza létre a fogyasztót – ez pedig ugyanúgy igaz a szexuális szükségletekre, vágyakra és habitusokra is.”
Csányi Gergely (2024): A szex politikai gazdaságtana: Szexuális hegemóniák és ellenhegemóniák a tőkés világrendszerben. Budapest: Napvilág Kiadó (Helyzet Műhely Könyvek 3. kötet)
Nyitókép: llusztráció. Fotó: Pixabay
Nem szabad hagyni, hogy a politikai korrektség jegyében elfojtsák az európai polgárok józan többségének közvetlen vagy az általuk megválasztottakon keresztül érvényesülő akaratát.
Nem szakmai érvek, hanem ideológiai célok vezetik őket. Nem az emberek biztonsága fontos számukra.
„Örök hálával tartozom Magyarországnak.”
Forgács István meggyőződése, hogy a valódi változásnak nem felülről kell jönnie, hanem a helyi közösségekben kell megtörténnie.
A sikeres kínai üzletember bőkezű mecénás, aki támogatja a kultúrát, szülőföldjét és alma materét, míg gyermekeit elit oktatási intézményekbe járatja. Kádár Gergely írása.
A fiatalok körében rendkívül népszerű alkalmazás vizsgálatakor a parlamenti vizsgálóbizottság „káros tartalmak óceánját” állapította meg.
Aki nem tesz eleget az „ajánlásoknak”, az majd megnézheti magát.
Elképesztő...
