Mindenért azt lehet hibáztatni aki a másik székben ül és kritizálja esetleg őt. Amikor Rónai Egon szembesíteni próbálta a hazugságaival, letépte a mikrofont és emlegetni kezdte a tv tulajdonosi körét és kiviharzott a stúdióból. Azonnal elkezdték Egon »szakmaiságát« kritizálni, ami persze alkalmas a másik fél szerecsenmosdatására és a lényeg elkenésére. Itt és most, éppen egy idegileg labilis, sértett, nárcisztikus, populista, morálisan és minden szempontból vállalhatatlan hirtelen jött celebet segítenek a hatalom közelébe az »ellenzéki sajtó« És az »ellenzéki választók« igaz örömére és aktív segítségével.
»Ki más? Nem szeretem én se, de befogom az orromat, csak zavarja el valaki a királyt, az Ördög öreganyja is jó lesz!« Persze a király provokátor ügynöke sem egy grál lovag, de hogy egy nagyívű politikai karrierről és miniszterelnökségről ábrándozó ember, az ócska populista performanszára reagáló bárki ellen az illető büdös száját kezdi emlegetni (és erre sajnos vadul örvendezik a valaha észnél levő ismerőseim nagy része) az nem frankó. A politikusnak kötélből kell hogy legyenek az idegei, mert támadják folyamatosan, ez a dolguk. Szóval "aki dudás akar lenni Pokolra kell annak menni" bírni kell a szántást , nem pedig bunkóságban túlszárnyalni a »kicsizést«.
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt, de ebben nem én döntök és azt is tudom hogy egyre jobban kisebbségben vagyok.”